Az éghajlati elemek
változásának elemzése
a
karcagi meterológiai állomás
adatai alapján
Név, évfolyam: Gulybán Olivér, 9. B évfolyam
Iskola: Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium
Felkészítő tanár: Major János
Karcag, 2011.
február 19.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető 2
2. Magyarország éghajlata 2
2.1 Meteorológiai tényezők
szerepe 2
3. Általános fogalmak 3
3.1 Napsugárzás, napfénytartam 3
3.2 Levegő hőmérséklete 3
3.3 Légnyomás 3
3.4 Szél 4
3.5 Csapadék 4
4
A karcagi mérőállomás 4
4.1 Általános éghajlati jellemzők 4
4.2 Meteorológiai mérések 5
5
A térség klímája 5
5.1 Hőmérsékleti jellemzők 5
5.2 Csapadék mennyiségi jellemzők 7
5.3 Párolgás- páratartalom 8
6
2010 időjárása Karcagon 8
7
Összegzés 10
8
Felhasznált irodalom 10
9
Melléklet 11
A 2010-es évben szülőföldemen, Karcagon, gyakori beszédtéma volt az időjárás, mindenki csak az esőről beszélt, arról, hogy milyen szeszélyes és kiszámíthatatlan az év időjárása. Az újságcikkek elöntött termőterületekről, rossz termésről szóltak, és sajnos szólnak még a mai nap is. Családomban többen vettek részt a belvíz elleni védekezés hónapokig tartó folyamatában, így közvetlen közelről is megtapasztalhattam a víz hatását és erejét. Mindezek hatására kutatómunkába kezdtem, az irányba, hogy egy szélsőséges időjárási tényező megléte jellemzőnek mondható-e hazánk és azon belül térségünk klímájára. Ehhez összehasonlító elemzést végeztem az elmúlt évek adatai, valamint a sokéves átlagok között (hőmérséklet, csapadék stb.). A Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete területén felállított meteorológiai állomás méréseit használtam fel. Arra is kerestem a választ, hogy egy-egy szélsőségesebb időjárású évet követően előreláthatólag milyen valószínűséggel következhet egy hasonló év.
2. MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA
2.1 Meterológiai tényezők szerepe
Az éghajlat is hosszú fejlődés eredménye éppúgy, mint a felszín. Hazánk éghajlata sem volt mindig ilyen, mint most. De amíg a felszín alakulását a földtörténeti ókortól napjainkig jól ismerjük, megközelítőleg sem mondhatjuk ezt el az éghajlatról.
A szubtrópusitól a hideg éghajlatig a földtörténeti változásoknak megfelelően valamennyi átmenete megvolt egykor hazánk területén. Jelenkori éghajlatát - mint minden más területét - elsősorban az Egyenlítőtől és az óceántól való távolsága határozza meg. Az Egyenlítőtől kb. ugyanolyan távolságra van, mint az Északi-sarktól (4500-5000km ), így éghajlata mérsékelt.
Az Atlanti-óceántól való távolsága (1200 km-nél nagyobb) elég tekintélyes ugyan, de az óceán felől fújó szelek uralkodó jellege miatt az óceán hatása még elég nagyfokú. A Földközi-tenger hatása főleg csak Magyarország D-i részén érvényesül. Mivel Magyarország ott fekszik, ahol Európa 3000 km-re kiszélesedő kontinentális törzse kezdődik, nagymértékű a szárazföldi (kontinentális) hatás is. Minden tényező következtében Magyarország szárazföldi mérsékelt éghajlatú, jellemző rá az átmeneti jelleg, ami a három éghajlati terület (kontinentális, óceáni és mediterrán) váltakozó erejű hatásából következik.
Valamely terület éghajlata elsősorban a földrajzi szélességtől függ, de befolyással van az éghajlatra az óceáni és a szárazföldi levegő is. Ezek a levegőfajták a hatásközpontok irányításával jutnak el hazánkba. A domborzat szintén fontos éghajlat-alakító tényező.
Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.
Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van, ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az uralkodó szél hazánkban az északnyugati. (http://hu.wikipedia.org)
1.ábra: Magyarország
hőmérsékleti térképe
3. ÁLTALÁNOS
FOGALMAK
3.1 Napsugárzás, napfénytartam
A Föld felszínének minden pontjára, így hazánkra is megközelítőleg azonos mennyiségű óraösszegben sütne a Nap, ha azt időnként a felhőzet és a köd nem akadályozná. Azonban a valóságos napsütéses órák száma, vagyis a napfénytartam a Föld különböző helyein más és más, de mindig kevesebb, mint a lehetséges napsütéses órák száma. A napsütés időtartama szempontjából hazánk kedvezőbb helyzetben van, mint a tőlünk nyugatra fekvő országok.
Hazánkban a napfénytartam évi eloszlása is kedvező, mert az egész évi napfénytartam háromnegyede a nyári félévre, a vegetációs időre jut. Hazánkban a július a legnapfényesebb hónap, de alig marad valamivel mögötte az augusztus. A legkevesebb napsütést a december hónap kapja.
A napfénytartam méréséhez használt műszer az üveggolyós napfénytartam mérő. Az üveggömb, mint gyűjtőlencse összegyűjti a napsugarakat, és a fémállvány gömbhéjára vetíti, ahol a napfény jelet éget egy papírfelületre.
3.2 A
levegő hőmérséklete
A hőmérséklet szabályos évi járását a Föld Nap körüli keringése és az ebből következő besugárzás évi ritmusa adja meg. Ezért követi hazánkban egymást a négy évszak. Ezért a legalacsonyabb a januári, és a legmagasabb a júliusi középhőmérséklet. Januártól júliusig fokozatosan emelkedik, júliustól januárig fokozatosan csökken a hónapok középhőmérséklete. A Föld tengelykörüli forgása, valamint az ebből következő nappalok és éjszakák váltakozása, a ki- és besugárzás periodikus váltakozása adja a hőmérsékletjárás napi menetét. A léghőmérsékletet higanyos állomási hőmérővel kell mérni, mely meteorológiai műszerházban háromlábú hőmérő állványra van felszerelve
3.3 Légnyomás
A légkör fontos állapotjelzője. A légköri cirkulációs folyamatok irányítója, ezért jelentős tényezője éghajlatunknak. Nagy a befolyása a többi éghajlati elem alakulására, különösképpen a szélre. Az ország különböző területei között nincsenek jelentős légnyomáskülönbségek. Az Alföld középső részén azonban évi átlagban is határozott, alacsony nyomású központ alakult ki. A légnyomásnak napi járása is van. Egy nap folyamán kétszer van maximum, kétszer van minimum. Az erősebbik maximum 10 óra körül, a gyengébb éjfél tájékában jelentkezik. Az erősebb minimum 17 óra körül, a gyengébb hajnali 5 órakor következik be. A légnyomásnak szabálytalan napi járása is van, amelyet a légkör cirkulációs folyamatai idéznek elő. A légnyomás 24 óra alatt bekövetkező szabálytalan változása túllépheti a szabályos változásokat. A légmozgás ilyen hirtelen változását még az egészséges emberek is megérzik.
3.4 Szél
A szél nem állandó éghajlati elem, mégis igen fontos szerepe van. Hazánkban ugyan nem, de a Föld egyes területein jelentős energiaforrás. Hazánk szélviszonyait elsősorban az általános légkörzésben elfoglalt földrajzi helyzete szabja meg. Ezek szerint hazánk a nyugati szelek övébe tartozik. A szél irányát és sebességét a domborzati viszonyok módosítják.
3.5 Csapadék
A hőmérséklet mellett kétségtelenül a csapadék a
legfontosabb éghajlati elem. Míg a hőmérséklet állandó, a csapadék időszakos.
Hazánk hőmérsékleti körülményei nagyon kedvezőek, de egyáltalában nem mondható
ez el az ország csapadék-ellátottságáról. A csapadék mennyisége ingadozó, ezért
évi eloszlása is igen szeszélyes, amely erőteljesen befolyásolja
mezőgazdaságunk terméseredményét. A csapadék egy része az ország területéről
elpárolgott vízmennyiségből származik (nyári zivataros esők). Nagyobb részét az
óceán felől, a ciklonokkal hozzánk jutott légtömegek szállítják. Ez általában
frontális származású csapadék. Az ország legszárazabb vidéke az Alföld középső része.
Innen minden irányban, fokozatosan növekszik a csapadék évi mennyisége. Legtöbb
az ország nyugati, délnyugati részén hull, évente több mint
4. A KARCAGI MÉRŐÁLLOMÁS
4.1 Általános éghajlati jellemzők
Karcag a Nagykunság fővárosa.
Magyarország északkeleti részén, az Alföld északi régiójában helyezkedik el. A
Nagykunság kistérség Magyarország egyik legszárazabb, a hőmérsékleti
ingadozásokat tekintve legszélsőségesebb, illetve leginkább kontinentális
jellegű területe. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe
esik. Felhőzete csekély. A Nagykunság Alföldünk és egyben országunk
legszárazabb tája, az átlagos éves csapadékmennyiség
4.2 Meteorológiai mérések
A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet régóta folytat meteorológiai méréseket, de 2004. júliusa óta rendelkezik az intézet meteorológiai állomással (meteorológiai állomás fényképe lásd 1. számú melléklet), mely az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) rendszerébe tartozik (OMSZ mérőhálózata lásd. 2. sz. melléklet). A meteorológiai paramétereket a VAISALA gyártmányú QLC-50 típusú meteorológiai mérő automata méri, melynek mérési programja az alábbi meteorológiai elemekre terjed ki: léghőmérséklet (°C), átlaghőmérséklet (°C), maximumhőmérséklet (°C), minimumhőmérséklet (°C), felszínhőmérséklet (°C), felszínhőmérséklet minimuma (°C), relatív nedvesség (%), műszerszinti légnyomás (hPa), szinoptikus szélsebesség (m/s), szinoptikus szélirány (°), maximális széllökés nagysága (m/s), maximális széllökés iránya (°), maximális széllökés perce (perc), maximális széllökés másodperc (mperc), csapadékösszeg (mm), globálsugárzás összege (W/m), talajhőmérséklet 1 szintben-10 cm- (°C).
5.1 Hőmérsékleti
jellemzők
A Nagykunság kistérség Magyarország egyik legszárazabb, a hőmérsékleti ingadozásokat tekintve legszélsőségesebb, illetve leginkább kontinentális jellegű területe. Az ötvenéves idősor alapján számított maximum középhőmérséklet 20,8 oC, június és augusztus között jellemző, a minimum középhőmérséklet -2,9 oC, általában januárban mérhető. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Felhőzete csekély. Az évi átlag 50 és 55 % közé esik. A napsütéses órák évi összege 2000-2100 között változik. Hőmérsékletjárása a legszélsőségesebb hazánk területén.
1.táblázat:
Néhány hőmérsékleti jellemző Karcag térségében
(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató
Intézete)
Hőmérséklet |
|
Átlagos hőmérséklet januárban |
|
Átlagos hőmérséklet júliusban |
|
Téli hőmérsékleti átlag |
|
Téli hőmérsékleti minimum |
|
Tavaszi hőmérsékleti átlag |
|
Tavaszi hőmérsékleti maximum |
|
Nyári hőmérsékleti átlag |
|
Nyári hőmérsékleti maximum |
|
Évi átlag |
|
2.táblázat:
Havi átlaghőmérsékletek alakulása (2001-2010)
(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató
Intézete)
2. ábra: A havi átlaghőmérsékletek alakulása
(2008-2010)
A hőmérsékleti adatokat
2001-től 2010-ig vizsgáltam (2. táblázat).
Ezen időszak alatt a legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 2007. július 22-én
mértük, 40,0 oC-ot, a legalacsonyabb napi
minimum hőmérséklet pedig 2005. február 9-én, –23,3 oC
volt. A vizsgált időszakban a legmelegebb évnek 2002 tekinthető, a
leghidegebbnek, pedig
5.2
Csapadékmennyiségi jellemzők
3.táblázat: Havi
csapadékmennyiségek alakulása 2001-2010
(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató
Intézete)
A
Nagykunság Alföldünk és egyben országunk legszárazabb tája, az átlagos éves
csapadékmennyiség
3.ábra: Havi
csapadékmennyiségek alakulása 2008-2010
Az Intézet
mérésadatai 1950-től kezdődnek, az évi 700mm-t is csak 3 évben érte el a
csapadék mennyisége, 800 mm-re pedig a meglévő mérések óta nem volt példa. Azt
elmondhatom, hogy csapadék szempontjából szélsőséges évek azért mindig is
előfordultak. Volt olyan év, amikor
A nagymértékű
esőzések a mi területeinken azért kedvezőtlenek, mert a kötött talajok nem
tudnak ekkora terheléssel megbirkózni. Nem képesek befogadni ekkora mennyiségű
csapadékvizet, térségünk jelenleg is jelentős területen belvízzel borított a
tavalyi nagy csapadék mennyiségnek köszönhetően. Nehéz mechanikai összetételű
talajaink vannak, amelyek ráadásul duzzadnak, a pórusaik elzáródnak, és nem
képesek a vizet elvezetni, befogadni, így az a felszínen pang, s ez a növények
számára ugyancsak hátrányos, mert a levegőtlenségtől szenvednek igazán (Karcagi Kalendárium, 2006).
5.3 Párolgás-
páratartalom
A potenciális evapotranszspiráció (a párolgás fizikai folyamat) éves értéke meghaladja a 800 mm-t. Az évi vízhiány a kevés csapadék és a meleg nyár miatt itt a legnagyobb hazánkban. Szélviszonyok: a táj uralkodó széliránya az északi, északkeleti.
Megnézhetnénk még a relatív páratartalom értékeit. Ezek a levegő
nedvességtartalmát jelentik, amit százalékban szoktunk kifejezni a teljes
telítettséghez képest. Nagyon érdekes mutató, mert vidékünk eléggé aszály
érzékeny és sokszor szenvedünk mind légköri, mind talajaszálytól. Aszályos nap
az, amikor a napi minimum relatív páratartalom 30 % alá csökken, ilyenkor már
valóban szenvednek a növények. 2010-ben a sok csapadéknap (csapadékos napnak)
következtében a levegő telítettebb volt, így nem sok aszályos nap fordult elő.
6.
2010 IDŐJÁRÁSA KARCAGON
2010 január közepéig tartott az enyhülés, a januári
csapadékösszeg pedig közel kétszerese volt az ilyenkor megszokottnak (
Az időjárás
mutatói már a hideg, sok havat hozó és sokáig elhúzódó tél miatt is
különlegesnek tűnhetnek. Azonban nem szűkölködött átlagokat döngető időjárási
eseményekben a kikelet sem. Az egész hónap átlagát tekintve a március a
szokásosnál kissé melegebb volt, de az átlagostól való eltérés nem volt
jelentős. Azonban a napi középhőmérsékletek a hónap közepéig a sokévi átlagnál
lényegesebben alacsonyabbak voltak, csak a mindig változást hozó Sándor,
József, Benedek napok után, március 18-tól indult meg a folyamatos és intenzív
melegedés. A csapadék mennyisége egyedül március hónapban maradt az átlag
alatt. A szeszélyességéről nevezetes áprilisban tavaly sem kellett csalódnunk.
A hónap elején igazi napos és meleg tavaszi idők jártak, április 9-én a napi
maximumhőmérséklet
A június hónapunk
szintén esőzéssel köszöntött be. Néhány nyugodtabb meleg nap után 14-én ismét
heves zivatar következett, e napon
Szeptember
hónapunk idén hűvösebb volt a megszokottnál. A hónap első két napja erősen
szeles volt, a hűvös hajnalokat mérsékelt melegedés követte. 10-én kiadós
esőzések, párás és ködös levegő volt a meghatározó. Néhány napra bár erősödött
az éjszakai lehűlés, napközben többórás napsütés volt jellemző. A napos őszi
kellemes napok 25-én értek véget. Október
hónap első napjai száraz időt hoztak, viszont a hűvös éjszakák után
napközben is gyenge volt a felmelegedés. Az 5-i, 6-i esőzések után a hónap
közepéig a vénasszonyok nyara következett, több mint egy héten keresztül
zavartalan napsütéses napokban volt részünk. 16-ától gyengült a nappali felmelegedés,
20-án markáns hidegfront jött szárazabb, hűvösebb levegővel. Október 28-ról
29-re virradó éjjel -2,4°C-ra süllyedt a hőmérséklet, és csak 31-én enyhült az
időjárás. November 17-ig az átlagosnál melegebb, kellemes időben volt részünk.
November 5-én
4.ábra: 2010. hőmérséklet és csapadékviszonyi Karcagon
7. ÖSSZEGZÉS
Általánosan elfogadott tény, hogy napjainkban egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események. Arról azonban, hogy ez összefüggésben van-e a globális felmelegedéssel már megoszlanak a vélemények. Tény azonban, hogy a rendkívül bonyolult légköri folyamatok eredményeképp létrejövő időjárási jelenségeket nagyon sok tényező befolyásolja. A napjainkban tapasztalható melegedés hatására az éghajlati rendszer elemei között zajló kölcsönhatások megváltozhatnak, egyes folyamatok felerősödhetnek, mások pedig gyengülhetnek. Ennek hatására a szokásos időjárási események erőteljesebben jelentkezhetnek.
A rendelkezésemre álló adatok elemzésével arra a következtetésre jutottam, hogy a 2010. év valóban szélsőséges volt a csapadék mennyiségét tekintve, melynek utóhatásait a mai napig érzik, érezzük szülőföldemen. Talán ezeknek a „hatásoknak” köszönhető a globális vészhelyzet gyakori emlegetése.
Elmondható tehát, hogy a hőmérséklet szeszélyes
időbeli alakulása, az egyes hónapok, évszakok változékonysága is hazánk
éghajlati sajátosságai, közé tartozik, ezért messzemenő, globális léptékű
következtetéseket nem lehet levonni egy-egy szélsőségesebb csapadékmennyiséggel
jellemezhető év után.
Felhasznált irodalom:
Karcagi Kalendárium 2006.: Zsembeli J. - Kovács Gy., Milyen volt 2005 időjárása?
Karcagi Kalendárium 2011.:
Kovács Gy.- Zsembeli J.,Milyen volt 2010 időjárása?
Magyarország éghajlati atlasza 2001. Nemzeti Tankönyv Kiadó Budapest
http://hu.wikipedia.org
7. MELLÉKLETEK
1. számú melléklet: A Kutató Intézet területén felállított meteorológiai mérőállomás
2. sz. melléklet: Az OMSZ mérőhálózta