Az éghajlati elemek változásának elemzése

a

karcagi meterológiai állomás

adatai alapján

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Név, évfolyam: Gulybán Olivér, 9. B évfolyam

Iskola: Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium

Felkészítő tanár: Major János

 

 

Karcag, 2011. február 19.

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

              

1.      Bevezető                                                      2                                                    

2.      Magyarország éghajlata                               2

2.1  Meteorológiai tényezők szerepe            2

3. Általános fogalmak                                       3

3.1  Napsugárzás, napfénytartam                 3

3.2  Levegő hőmérséklete                             3

3.3  Légnyomás                                            3

3.4  Szél                                                        4

3.5  Csapadék                                               4

4        A karcagi mérőállomás                                4

4.1  Általános éghajlati jellemzők                 4

4.2  Meteorológiai mérések                          5

5        A térség klímája                                           5

5.1  Hőmérsékleti jellemzők                         5

5.2  Csapadék mennyiségi jellemzők            7

5.3  Párolgás- páratartalom                           8

6        2010 időjárása Karcagon                             8

7        Összegzés                                                   10

8        Felhasznált irodalom                                  10

9        Melléklet                                                     11                

 


  1. BEVEZETŐ

 

A 2010-es évben szülőföldemen, Karcagon, gyakori beszédtéma volt az időjárás, mindenki csak az esőről beszélt, arról, hogy milyen szeszélyes és kiszámíthatatlan az év időjárása. Az újságcikkek elöntött termőterületekről, rossz termésről szóltak, és sajnos szólnak még a mai nap is. Családomban többen vettek részt a belvíz elleni védekezés hónapokig tartó folyamatában, így közvetlen közelről is megtapasztalhattam a víz hatását és erejét. Mindezek hatására kutatómunkába kezdtem, az irányba, hogy egy szélsőséges időjárási tényező megléte jellemzőnek mondható-e hazánk és azon belül térségünk klímájára. Ehhez összehasonlító elemzést végeztem az elmúlt évek adatai, valamint a sokéves átlagok között (hőmérséklet, csapadék stb.). A Karcagi Nagykun Református Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégiumban, valamint a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete területén felállított meteorológiai állomás méréseit használtam fel. Arra is kerestem a választ, hogy egy-egy szélsőségesebb időjárású évet követően előreláthatólag milyen valószínűséggel következhet egy hasonló év.

 

 

2.  MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA

 

2.1 Meterológiai tényezők szerepe

Az éghajlat is hosszú fejlődés eredménye éppúgy, mint a felszín. Hazánk éghajlata sem volt mindig ilyen, mint most. De amíg a felszín alakulását a földtörténeti ókortól napjainkig jól ismerjük, megközelítőleg sem mondhatjuk ezt el az éghajlatról.

A szubtrópusitól a hideg éghajlatig a földtörténeti változásoknak megfelelően valamennyi átmenete megvolt egykor hazánk területén. Jelenkori éghajlatát - mint minden más területét - elsősorban az Egyenlítőtől és az óceántól való távolsága határozza meg. Az Egyenlítőtől kb. ugyanolyan távolságra van, mint az Északi-sarktól (4500-5000km ), így éghajlata mérsékelt.

Az Atlanti-óceántól való távolsága (1200 km-nél nagyobb) elég tekintélyes ugyan, de az óceán felől fújó szelek uralkodó jellege miatt az óceán hatása még elég nagyfokú. A Földközi-tenger hatása főleg csak Magyarország D-i részén érvényesül. Mivel Magyarország ott fekszik, ahol Európa 3000 km-re kiszélesedő kontinentális törzse kezdődik, nagymértékű a szárazföldi (kontinentális) hatás is. Minden tényező következtében Magyarország szárazföldi mérsékelt éghajlatú, jellemző rá az átmeneti jelleg, ami a három éghajlati terület (kontinentális, óceáni és mediterrán) váltakozó erejű hatásából következik.

Valamely terület éghajlata elsősorban a földrajzi szélességtől függ, de befolyással van az éghajlatra az óceáni és a szárazföldi levegő is. Ezek a levegőfajták a hatásközpontok irányításával jutnak el hazánkba. A domborzat szintén fontos éghajlat-alakító tényező.

Magyarország három éghajlati terület határán helyezkedik el, időjárását a keleti nedves kontinentális, a nyugati óceáni, az északi sarkvidéki légtömegek és a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja.

Az évi középhőmérséklet +8–12 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása. A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, −4–7 °C, júliusban a legmagasabb, 25–30 °C. A napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra között van, ez az Alföldön a legmagasabb és a hegyvidéken a legkisebb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600 mm, a hegyvidéken 800–1000 mm. Az uralkodó szél hazánkban az északnyugati. (http://hu.wikipedia.org)

 

1.ábra: Magyarország hőmérsékleti térképe

 

3. ÁLTALÁNOS FOGALMAK

 

3.1 Napsugárzás, napfénytartam

A Föld felszínének minden pontjára, így hazánkra is megközelítőleg azonos mennyiségű óraösszegben sütne a Nap, ha azt időnként a felhőzet és a köd nem akadályozná. Azonban a valóságos napsütéses órák száma, vagyis a napfénytartam a Föld különböző helyein más és más, de mindig kevesebb, mint a lehetséges napsütéses órák száma. A napsütés időtartama szempontjából hazánk kedvezőbb helyzetben van, mint a tőlünk nyugatra fekvő országok.

Hazánkban a napfénytartam évi eloszlása is kedvező, mert az egész évi napfénytartam háromnegyede a nyári félévre, a vegetációs időre jut. Hazánkban a július a legnapfényesebb hónap, de alig marad valamivel mögötte az augusztus. A legkevesebb napsütést a december hónap kapja.

A napfénytartam méréséhez használt műszer az üveggolyós napfénytartam mérő. Az üveggömb, mint gyűjtőlencse összegyűjti a napsugarakat, és a fémállvány gömbhéjára vetíti, ahol a napfény jelet éget egy papírfelületre.

 

3.2  A levegő hőmérséklete

A hőmérséklet szabályos évi járását a Föld Nap körüli keringése és az ebből következő besugárzás évi ritmusa adja meg. Ezért követi hazánkban egymást a négy évszak. Ezért a legalacsonyabb a januári, és a legmagasabb a júliusi középhőmérséklet. Januártól júliusig fokozatosan emelkedik, júliustól januárig fokozatosan csökken a hónapok középhőmérséklete. A Föld tengelykörüli forgása, valamint az ebből következő nappalok és éjszakák váltakozása, a ki- és besugárzás periodikus váltakozása adja a hőmérsékletjárás napi menetét. A léghőmérsékletet higanyos állomási hőmérővel kell mérni, mely meteorológiai műszerházban háromlábú hőmérő állványra van felszerelve

 

3.3 Légnyomás

A légkör fontos állapotjelzője. A légköri cirkulációs folyamatok irányítója, ezért jelentős tényezője éghajlatunknak. Nagy a befolyása a többi éghajlati elem alakulására, különösképpen a szélre. Az ország különböző területei között nincsenek jelentős légnyomáskülönbségek. Az Alföld középső részén azonban évi átlagban is határozott, alacsony nyomású központ alakult ki. A légnyomásnak napi járása is van. Egy nap folyamán kétszer van maximum, kétszer van minimum. Az erősebbik maximum 10 óra körül, a gyengébb éjfél tájékában jelentkezik. Az erősebb minimum 17 óra körül, a gyengébb hajnali 5 órakor következik be. A légnyomásnak szabálytalan napi járása is van, amelyet a légkör cirkulációs folyamatai idéznek elő. A légnyomás 24 óra alatt bekövetkező szabálytalan változása túllépheti a szabályos változásokat. A légmozgás ilyen hirtelen változását még az egészséges emberek is megérzik.

 

3.4 Szél

A szél nem állandó éghajlati elem, mégis igen fontos szerepe van. Hazánkban ugyan nem, de a Föld egyes területein jelentős energiaforrás. Hazánk szélviszonyait elsősorban az általános légkörzésben elfoglalt földrajzi helyzete szabja meg. Ezek szerint hazánk a nyugati szelek övébe tartozik. A szél irányát és sebességét a domborzati viszonyok módosítják.

 

3.5 Csapadék

A hőmérséklet mellett kétségtelenül a csapadék a legfontosabb éghajlati elem. Míg a hőmérséklet állandó, a csapadék időszakos. Hazánk hőmérsékleti körülményei nagyon kedvezőek, de egyáltalában nem mondható ez el az ország csapadék-ellátottságáról. A csapadék mennyisége ingadozó, ezért évi eloszlása is igen szeszélyes, amely erőteljesen befolyásolja mezőgazdaságunk terméseredményét. A csapadék egy része az ország területéről elpárolgott vízmennyiségből származik (nyári zivataros esők). Nagyobb részét az óceán felől, a ciklonokkal hozzánk jutott légtömegek szállítják. Ez általában frontális származású csapadék. Az ország legszárazabb vidéke az Alföld középső része. Innen minden irányban, fokozatosan növekszik a csapadék évi mennyisége. Legtöbb az ország nyugati, délnyugati részén hull, évente több mint 700 mm. A csapadék területi eloszlása mellett feltétlenül szükséges az időbeli eloszlás vizsgálata is. Hazánkban nincs rendszeresen ismétlődő száraz időszak. Éghajlatunknak kontinentális jellemvonása a késő tavaszi, kora nyári csapadékmaximum. Amilyen jellemző a nyár eleji csapadékmaximum, ugyan olyan a téli csapadékminimum. Legkevesebb a csapadék januárban vagy februárban. A téli csapadékszegénység oka a hideg levegő kis párabefogadó képessége és a szibériai maximum hosszabb, rövidebb ideig tartó uralma. Gyakori eset, hogy néhány óra alatt egész hónapra való csapadékmennyiség zúdul le. A túlzottan sok csapadék ugyanolyan káros lehet, mint a kevés. A bő csapadékú években a belvíz teszi tönkre hatalmas területek termését. Hazánkban a csapadék kis hányada hó alakjában esik. Novembertől márciusig számíthatunk jelentősebb havazásokra. Gazdasági szempontból a hótakarónak igen nagy a jelentősége. A vastag "hóbunda" megvédi az őszi vetéseket a kifagyástól, mert a talaj felszínén kedvező esetben 10-15°C-al is melegebbet tart, mint amennyi a hó felszínén van. Ha tavasszal hirtelen olvad el a hó és a talaj vastagon fagyott, belvízveszélyt okoz (www.met.hu).

 

4.  A KARCAGI MÉRŐÁLLOMÁS

 

4.1 Általános éghajlati jellemzők

Karcag a Nagykunság fővárosa. Magyarország északkeleti részén, az Alföld északi régiójában helyezkedik el. A Nagykunság kistérség Magyarország egyik legszárazabb, a hőmérsékleti ingadozásokat tekintve legszélsőségesebb, illetve leginkább kontinentális jellegű területe. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Felhőzete csekély. A Nagykunság Alföldünk és egyben országunk legszárazabb tája, az átlagos éves csapadékmennyiség 500 mm körüli. Az alacsony csapadékmennyiségen kívül annak éves eloszlása is kedvezőtlen, de szélsőségesen magas csapadékmennyiségű évjáratok is előfordulnak, mint például az elmúlt esztendő. A csapadék mennyiségének évi változása nagyon erős (a legcsapadékosabb hónapban két és félszer annyi esik, mint a legszárazabban). A potenciális evapotranszspiráció éves értéke meghaladja a 800 mm-t. Szélviszonyok: a táj uralkodó széliránya az északi, északkeleti.

4.2 Meteorológiai mérések

A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézet régóta folytat meteorológiai méréseket, de 2004. júliusa óta rendelkezik az intézet meteorológiai állomással (meteorológiai állomás fényképe lásd 1. számú melléklet), mely az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) rendszerébe tartozik (OMSZ mérőhálózata lásd. 2. sz. melléklet). A meteorológiai paramétereket a VAISALA gyártmányú QLC-50 típusú meteorológiai mérő automata méri, melynek mérési programja az alábbi meteorológiai elemekre terjed ki:  léghőmérséklet (°C), átlaghőmérséklet (°C), maximumhőmérséklet (°C), minimumhőmérséklet (°C), felszínhőmérséklet (°C), felszínhőmérséklet minimuma (°C), relatív nedvesség (%), műszerszinti légnyomás (hPa), szinoptikus szélsebesség (m/s), szinoptikus szélirány (°), maximális széllökés nagysága (m/s), maximális széllökés iránya (°), maximális széllökés perce (perc), maximális széllökés másodperc (mperc), csapadékösszeg (mm), globálsugárzás összege (W/m), talajhőmérséklet 1 szintben-10 cm- (°C).

 

5. A TÉRSÉG KLÍMÁJA

5.1 Hőmérsékleti jellemzők

 

A Nagykunság kistérség Magyarország egyik legszárazabb, a hőmérsékleti ingadozásokat tekintve legszélsőségesebb, illetve leginkább kontinentális jellegű területe. Az ötvenéves idősor alapján számított maximum középhőmérséklet 20,8 oC, június és augusztus között jellemző, a minimum középhőmérséklet -2,9 oC, általában januárban mérhető. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú éghajlati körzetbe esik. Felhőzete csekély. Az évi átlag 50 és 55 % közé esik. A napsütéses órák évi összege 2000-2100 között változik. Hőmérsékletjárása a legszélsőségesebb hazánk területén.

 

 

1.táblázat: Néhány hőmérsékleti jellemző Karcag térségében

(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete)

Hőmérséklet

Átlagos hőmérséklet januárban

-1,9 °C

Átlagos hőmérséklet júliusban

22,0 °C

Téli hőmérsékleti átlag

3,1 °C

Téli hőmérsékleti minimum

-15,0 °C

Tavaszi hőmérsékleti átlag

13,6 °C

Tavaszi hőmérsékleti maximum

29,2 °C

Nyári hőmérsékleti átlag

19,6 °C

Nyári hőmérsékleti maximum

34,4 °C

Évi átlag

10,4 °C

 

 

2.táblázat: Havi átlaghőmérsékletek alakulása (2001-2010)

(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete)

 

 

2. ábra: A havi átlaghőmérsékletek alakulása (2008-2010)

 

A hőmérsékleti adatokat 2001-től 2010-ig vizsgáltam (2. táblázat). Ezen időszak alatt a legmagasabb napi maximum hőmérsékletet 2007. július 22-én mértük, 40,0 oC-ot, a legalacsonyabb napi minimum hőmérséklet pedig 2005. február 9-én, –23,3 oC volt. A vizsgált időszakban a legmelegebb évnek 2002 tekinthető, a leghidegebbnek, pedig 2005. A 10 éves perióduson belül 2003-ban hullott a legkevesebb csapadék, 2010-ben pedig a legtöbb, annak ellenére, hogy nem ezek voltak a legmelegebb, illetve leghidegebb évek. A 2. ábrán jól látható, hogy a 2009-es év hőmérséklete meghaladta mind a 10 éves, mind az 50 éves átlagot. Ha a 10 éves átlagok értékét az 50 éves átlagokkal (Magyarország éghajlati atlasza, 2001) összehasonlítom, jól látható az éves hőmérsékleti átlag már több, mint 1  oC-kal emelkedett.

 

5.2 Csapadékmennyiségi jellemzők

 

3.táblázat: Havi csapadékmennyiségek alakulása 2001-2010

(Forrás: DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézete)

 

A Nagykunság Alföldünk és egyben országunk legszárazabb tája, az átlagos éves csapadékmennyiség 500 mm körüli. Az alacsony csapadékmennyiségen kívül annak éves eloszlása is kedvezőtlen, de szélsőségesen magas csapadékmennyiségű évjáratok is előfordulnak. A csapadék mennyiségének évi változása nagyon erős (a legcsapadékosabb hónapban két és félszer annyi esik, mint a legszárazabban). A csapadék időjárási elem, amelynek időbeli és területi változékonysága a legnagyobb.

 

3.ábra: Havi csapadékmennyiségek alakulása 2008-2010

 

Az Intézet mérésadatai 1950-től kezdődnek, az évi 700mm-t is csak 3 évben érte el a csapadék mennyisége, 800 mm-re pedig a meglévő mérések óta nem volt példa. Azt elmondhatom, hogy csapadék szempontjából szélsőséges évek azért mindig is előfordultak. Volt olyan év, amikor 300 mm körüli csapadékmennyiség esett. 2000-ben például 312 mm volt az összes csapadék mennyiségünk, de aszályos év volt 1992 és 2003 is. Ugyanakkor 2005-ben 743,1 mm csapadékot mértünk, a rekordot pedig a 2010-es év jelentette 889,1 mm-rel (3 .táblázat). Hogy mennyire nem kiszámítható az időjárásunk arra jó példa az 1994-1995-1996-os periódus: 1994-ben volt 341,5 mm csapadék, ugyancsak száraz évnek tekinthető 1995-is 496,8 mm-rel, a rákövetkező 1996-os év viszont már 761 mm-t „produkált”. És mindez alig több, mint egy évtizeddel ezelőtt fordult elő. Nem mondhatjuk azt sem, hogy egy tendencia indult meg, vagy csak egy kiugró év volt. Ha csapadék szempontjából összehasonlítom a 10 éves és az 50 éves átlagokat, az látható, hogy utóbbi tíz év átlagosan évi 40 mm-rel csapadékosabb volt (3. táblázat), valamint a csapadék évi eloszlása is eltolódott a régebbi csúcsokhoz képest (3. ábra).

 

A nagymértékű esőzések a mi területeinken azért kedvezőtlenek, mert a kötött talajok nem tudnak ekkora terheléssel megbirkózni. Nem képesek befogadni ekkora mennyiségű csapadékvizet, térségünk jelenleg is jelentős területen belvízzel borított a tavalyi nagy csapadék mennyiségnek köszönhetően. Nehéz mechanikai összetételű talajaink vannak, amelyek ráadásul duzzadnak, a pórusaik elzáródnak, és nem képesek a vizet elvezetni, befogadni, így az a felszínen pang, s ez a növények számára ugyancsak hátrányos, mert a levegőtlenségtől szenvednek igazán (Karcagi Kalendárium, 2006).

 

5.3 Párolgás- páratartalom

 

A potenciális evapotranszspiráció (a párolgás fizikai folyamat) éves értéke meghaladja a 800 mm-t. Az évi vízhiány a kevés csapadék és a meleg nyár miatt itt a legnagyobb hazánkban. Szélviszonyok: a táj uralkodó széliránya az északi, északkeleti.

 

Megnézhetnénk még a relatív páratartalom értékeit. Ezek a levegő nedvességtartalmát jelentik, amit százalékban szoktunk kifejezni a teljes telítettséghez képest. Nagyon érdekes mutató, mert vidékünk eléggé aszály érzékeny és sokszor szenvedünk mind légköri, mind talajaszálytól. Aszályos nap az, amikor a napi minimum relatív páratartalom 30 % alá csökken, ilyenkor már valóban szenvednek a növények. 2010-ben a sok csapadéknap (csapadékos napnak) következtében a levegő telítettebb volt, így nem sok aszályos nap fordult elő.

 

 

6.   2010 IDŐJÁRÁSA KARCAGON

 

2010 január közepéig tartott az enyhülés, a januári csapadékösszeg pedig közel kétszerese volt az ilyenkor megszokottnak (51,4 mm). Január 14-én visszatért a kemény hideg, és egészen február közepéig a napi átlaghőmérsékleti értékek is 0°C alatt maradtak. Február 4-én éjszaka -17,9°C-ot regisztráltunk, és a nappalokon is tartósan 0°C alatt maradt a hőmérő higanyszála. A hónap végére a hőmérséklet fokozatosan az átlag fölé emelkedett. A hónap eleje és vége között mintegy 10,4°C-ot emelkedett a napi középhőmérséklet.

 

Az időjárás mutatói már a hideg, sok havat hozó és sokáig elhúzódó tél miatt is különlegesnek tűnhetnek. Azonban nem szűkölködött átlagokat döngető időjárási eseményekben a kikelet sem. Az egész hónap átlagát tekintve a március a szokásosnál kissé melegebb volt, de az átlagostól való eltérés nem volt jelentős. Azonban a napi középhőmérsékletek a hónap közepéig a sokévi átlagnál lényegesebben alacsonyabbak voltak, csak a mindig változást hozó Sándor, József, Benedek napok után, március 18-tól indult meg a folyamatos és intenzív melegedés. A csapadék mennyisége egyedül március hónapban maradt az átlag alatt. A szeszélyességéről nevezetes áprilisban tavaly sem kellett csalódnunk. A hónap elején igazi napos és meleg tavaszi idők jártak, április 9-én a napi maximumhőmérséklet 20,7°C volt. Másnapra viszont ez az érték majdnem 10 fokot zuhant, azaz 11, 9°C-ra esett vissza. A hűvösebb időjárás néhány napig tartott, ám csak két hét elteltével emelkedett ismét 20°C fölé a napi maximum. Áprilisban 63, 3 mm csapadékot regisztráltunk, ami a megszokott mennyiség kétszerese. Az áprilishoz hasonlóan hullámzó volt az időjárás májusban is. A hónap elején 20 - 26°C közötti melegeket mértünk, aminek egy május 15-én érkezett hidegfront vetett véget. Ennek következtében május 18-án már csak 12, 1°C volt a napi csúcshőmérséklet, ami május 21-e után mutatott ismételten emelkedést. Az értékes májusi esőből az idén jóval többet kaptunk, az átlagos 54 mm helyett 124 mm-t regisztráltunk. Az esőzés nem csak bosszúságot, hanem országosan és itt helyben is komoly károkat okozott, kiáradt patakok, átázott domboldalak, belvízzel borított szántóföldek voltak jellemzőek.

 

A június hónapunk szintén esőzéssel köszöntött be. Néhány nyugodtabb meleg nap után 14-én ismét heves zivatar következett, e napon 32 mm csapadék esett le, és további viharos napok jöttek. A hónap végére a napi csúcshőmérséklet elérte a 30°C-ot. Júniusban összesen 105,2 mm csapadék hullott. Július első napjaiban is hevesebb zivatarok alakultak ki, amit több helyen jég és viharos széllökés kísért. A következő tíz napban többórás napsütés és hűsítő záporok voltak jellemzőek. A hónap közepére kánikulai meleg lett, július 23-án 34,2°C volt a csúcshőmérséklet, és ebben az időszakban az éjszakák is melegek voltak, éjszakánként is 20°C feletti hőmérsékleti értékek fordultak elő, valamint a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 25°C-ot. Július 25-én ért el bennünket egy hidegfront. Július 25-én egy nap alatt 60,9 mm csapadék hullott le. Ezzel együtt júliusban összesen 118,1 mm csapadékot mértünk, ami az ilyenkor szokásos kétszerese. Augusztusban is kaptunk hideget és meleget egyaránt, ez esetben a szólásmondás igaz a szó szoros értelmében. Pár meleg nap után ismét a víz lett az úr. Augusztus 6-án egy nap alatt 41, 7 mm csapadék zúdult ránk. Majd a hónap közepére ismételten zivatarok alakultak ki. 23-áig fokozatosan melegedő időjárásban volt részünk, 24-én pedig újabb hidegfront ért el bennünket, majd pár napra visszatért a kánikula. Augusztus 28-án ért el hozzánk az évszakváltó hidegfront. A hónap utolsó napjaira tovább romlott időjárásunk, a hűvös hajnalokat csak mérsékelt meleg követte, 31-én 15, 9 °C volt a napi maximumhőmérséklet. Az augusztusi csapadék mennyisége ismét elérte a 100 mm-t, vagyis összesen 101, 6 mm-t regisztráltunk a hónapban.

 

Szeptember hónapunk idén hűvösebb volt a megszokottnál. A hónap első két napja erősen szeles volt, a hűvös hajnalokat mérsékelt melegedés követte. 10-én kiadós esőzések, párás és ködös levegő volt a meghatározó. Néhány napra bár erősödött az éjszakai lehűlés, napközben többórás napsütés volt jellemző. A napos őszi kellemes napok 25-én értek véget. Október hónap első napjai száraz időt hoztak, viszont a hűvös éjszakák után napközben is gyenge volt a felmelegedés. Az 5-i, 6-i esőzések után a hónap közepéig a vénasszonyok nyara következett, több mint egy héten keresztül zavartalan napsütéses napokban volt részünk. 16-ától gyengült a nappali felmelegedés, 20-án markáns hidegfront jött szárazabb, hűvösebb levegővel. Október 28-ról 29-re virradó éjjel -2,4°C-ra süllyedt a hőmérséklet, és csak 31-én enyhült az időjárás. November 17-ig az átlagosnál melegebb, kellemes időben volt részünk. November 5-én 20,1 °C volt a napi csúcshőmérséklet, valamint 16-án is 19°C-ig melegedett az idő. A hónap utolsó harmadára ért el bennünket a novemberre jellemző hűvösebb időjárás (Karcagi Kalendárium, 2011). December első felében az átlagosnál melegebb napokban is volt részünk, míg a hónap második felében megérkezett az igazi hideg faggyal, hóval. Közben enyhülés is előfordult, érdekesség például, hogy Karácsony első napján eső esett, második napján pedig hó.

 

 

4.ábra: 2010. hőmérséklet és csapadékviszonyi Karcagon

 

7. ÖSSZEGZÉS

 

Általánosan elfogadott tény, hogy napjainkban egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események. Arról azonban, hogy ez összefüggésben van-e a globális felmelegedéssel már megoszlanak a vélemények. Tény azonban, hogy a rendkívül bonyolult légköri folyamatok eredményeképp létrejövő időjárási jelenségeket nagyon sok tényező befolyásolja. A napjainkban tapasztalható melegedés hatására az éghajlati rendszer elemei között zajló kölcsönhatások megváltozhatnak, egyes folyamatok felerősödhetnek, mások pedig gyengülhetnek. Ennek hatására a szokásos időjárási események erőteljesebben jelentkezhetnek.

 A rendelkezésemre álló adatok elemzésével arra a következtetésre jutottam, hogy a 2010. év valóban szélsőséges volt a csapadék mennyiségét tekintve, melynek utóhatásait a mai napig érzik, érezzük szülőföldemen. Talán ezeknek a „hatásoknak” köszönhető a globális vészhelyzet gyakori emlegetése.     

Elmondható tehát, hogy a hőmérséklet szeszélyes időbeli alakulása, az egyes hónapok, évszakok változékonysága is hazánk éghajlati sajátosságai, közé tartozik, ezért messzemenő, globális léptékű következtetéseket nem lehet levonni egy-egy szélsőségesebb csapadékmennyiséggel jellemezhető év után.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

Karcagi Kalendárium 2006.: Zsembeli J. - Kovács Gy., Milyen volt 2005 időjárása?

Karcagi Kalendárium 2011.: Kovács Gy.- Zsembeli J.,Milyen volt 2010 időjárása?

Magyarország éghajlati atlasza 2001. Nemzeti Tankönyv Kiadó Budapest

http://hu.wikipedia.org

www.met.hu

 

7. MELLÉKLETEK

 

 

 

1. számú melléklet: A Kutató Intézet területén felállított meteorológiai mérőállomás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. sz. melléklet: Az OMSZ mérőhálózta