A RENESZÁNSZ ZENE

(kb. 1450- 1600)


Az európai kultúra történetének egyik legnagyszerűbb és legnagyobb korszaka a reneszánsz („renaissance” francia szó= újjászületés). Az elnevezés részben az ókori művészetek felélesztésére vonatkozik, a képzőművészetben és az irodalomban ez a kor az antik görög szépségideál újjászületése. A középkor uralkodóan vallásos szemlélete után a reneszánsz az ember nagyságát és életörömét hirdeti. Fellendülésnek indulnak a világi művészetek és a természettudományok, megszületik az új szellemet tükröző humanizmus. Az olasz reneszánsz képzőművészet olyan nagy művészeket adott  a világnak, mint Botticelli, Leonardo de Vinci, Michelangelo.

A zene szerepe és hatalma is megnőtt a reneszánsz korban. Egyre több hivatásos és amatőr muzsikus működött Európa-szerte és megbecsült rangot, hírnevet szerzett magának.

„Hollandiától Burgundiáig a híres énekiskolák egész sora (Antwerpen, Brügge, Liége, Cambrai, Dijon stb.) küldte szerte egész Európában neves énekeseit és zeneszerzőit. Az ő hangjuk zengett a pápai énekkarban, Mátyás király udvarában, Augsburgban és Párizsban egyaránt. A hajlékony dallamot és a jó hangzást Olaszországban tanulták, a népies összhang használatát az angoloktól vették át. A gregorián éneket sem vették el, csak másféleképpen használták fel, mint az előző korszakok.” (Rajeczky Benjamin)

A reneszánsz a kórusművészet aranykora, énekes (vokális) korszak. Az „a capella” (kíséret nélküli) énekkari szerkesztés máig élő hagyománya akkor virágzik ki Európában. A XV. században jelenik meg a „Kórus”. Ezek igen kis létszámú együttesek, mindössze 8-12 énekest számláltak.

Hangszereket is alkalmaztak szólójátékra vagy énekszólam kísérésére. Sokféle fúvós-, vonós- és billentyűs hangszert ismertek, ez utóbbiak közé tartozott az orgona, mely a barokk zenében kap majd nagy szerepet. A reneszánsz legjellegzetesebb és legkedveltebb hangszere mégis a lant, amelynek szerepe a későbbi századokban „házi” hangszerré vált zongoráéhoz volt hasonló.

A zene terjedésében döntő szerepet játszott az első zenei nyomdák megjelenése. Az eddig csak egyes kéziratos példányokból ismert kompozíciók közkinccsé váltak.

A többszólamú szerkesztés főbb típusai

A reneszánsz zene műfajai

Giovanni Pierluigi da Palestrina

Orlando di Lasso


A többszólamú szerkesztés főbb típusai

A) POLIFÓN  szerkesztés : a szólamok imitációs rendben követik egymást és egymással egyenrangúak.

Imitáció( =utánzás) : a témát az egyik szólam indítja, a többi időbeli eltolódással, legtöbbször más hangról elindulva utánozza, egymás után belépve. A  legtisztább imitáció a kánon,ahol minden szólam ugyanazt a dallamot énekli végig időbeli eltolódással.

Zenehallgatás:
Palestrina:Nigra sum

 B)  HOMOFÓN szerkesztés esetén egy magasabb szólam képviseli a fődallamot, amely a többi szólam akkordszerűn alátámaszt. A szólamok együtthangzóak,ritmusuk és szövegük azonos.

Zenehallgatás:
Josquin des Pres: Ave vera virginitas




A reneszánsz zene műfajai

a)      Mise 

A mise olyan zenei műforma, amely a katolikus egyház legfontosabb szertartásának állandó szövegrészeire épül. Ezek; Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus és Agnus Dei. A korábbi gregorián formák után a középkortól kezdve többszólamú kompozícióként jelenik meg. legjelentősebb feldolgozásai: Palestrina, Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Kodály stb. műveiben.

A reneszánsz misekompozíció gyakori formája az úgynevezett cantus firmus mise (cantus firmus = meghatározott dallam). Ebben a mű valamennyi tétele egyetlen dallamra épül, mely vagy egy szólamban (rendszerint tenor), vagy valamennyi szólamban megjelenik. A cantus firmus lehet gregorián idézet vagy világi dallam is. A legnépszerűbb ilyen dal (chanson) a XV. századi franciaeredetű L’ homme armé, amelyre szinte mindenjelentős reneszánsz szerző komponált misét.

L' homme armé francia chanson a XV. századból:



Dufay: Kyrie a L' homme armé miséből
A chanson dallma a vezérszólam ("cantus firmus") a tenorban.


Zenehallgatás:
Dufay: Kyrie a L' homme armé miséből

B) Motetta


A motetta latin nyelvű vallásos tárgyú szövegre írt többszólamú kórusmű. Zenei szerkesztésében a homofónia és polifónia érvényessül.

Zenehallgatás:
Josquin des Pres: Ave vera virginitas



C) Madrigál

A madrigál a reneszánsz világi zene műfaja,  az egyszerű strofikus többszólamú énekből alakult ki. Szövege nemzeti nyelvű és főként a kor szerelmi költészetből merít. Az egyszerű háromszólamú dalocskától a nagyszabású ötszólamú alkotásokig a madrigálnak igen sokféle típusa élt.

Giovanni Pierluigi da Palestrina

(1525- 1594)


A reneszánász kor egyik legjelentosebb zeneszerzoje az olasz Palestrina. Egész életét Rómában töltötte..Stílusának nemes egyszerűsége,kompozíciós tökélye iskolát teremtett, amelyet Palestrina-stílus néven ma is mindenütt tanítanak. Ennek fő sajátosságai a gregorián dallamok kerek formálására, könnyen énekelhetoségére emlékeztető melódiaképzés, az egyszerű hármashangzatokra épülő világos harmóniavilág, és a szólamok logikus természtes vezetése. Szovegeinek megválogatásában rendkívül igényes volt, megvalósította a szoveg,  a dallam és harmónia egységét.

Művei a kíséret nélküi "a capella'"énekkari irodalom csúcspontját képezik. Több mint 600 művet komponált (misét, motettát és madrigált). Kortársai a muzsika fejedelmeként tisztelték.
,.



Orlando di Lasso

(1532- 1594)

 

A németföldi születésű LASSO (vagy Orlandus Lassus) a XVI. század egyik legsokoldalúbb zeneszerzője. Kortársával az egyetlen városhoz kötődő, műveiben is egységes stílust képviselő Palestrinával szemben Lassus egész Európát beutazta, minden stílusban járatos volt, modora és alakja a reneszánsz világfi típusa. Bejárta Franciaországot és Itáliát, működött Antwerpenben, életét nagyobb részében pedig a bajor hercegi udvar muzsikusának tisztét töltötte be Münchenben.

Páratlanul termékeny szerző, aki kora minden műfajában járatos volt: egyházi zene mellett éppolyan otthonosan mozgott az olasz madrigál és francia chanson , mint a német többszólamú dal területén, Több mint 2000 műve maradt fenn. Ezek közül legnagyobb jelentőségű a mintegy 1200 motettát magában foglaló, hatalmas gyűjteménye.
Jelszava:”Ne legyen nap alkotó munka nélkül!”



Zenehallgatás:
Lassus: Visszhang