Népzenénk két alapvető csoportján, a régi és az új stíluson kívül sok egyéb dallamot tartunk még számon a származás, felépítés és rendeltetés szerint. A Magyar Tudományos Akadémia központi népzenei gyűjteményének tekintélyes részét ilyen dalok alkotják.
Amióta a magyarság a Kárpát-medencében él, számos, főleg nyugat felől érkező hatás befolyásolta és alakította a keletről hozott hagyományt. Kultúránk és benne népzenénk jelentős összekötő kapocs Európa nyugati és keleti része között.
A pogány magyarság beilleszkedése az európai keresztény kultúrába az új ünnepek és szokások egész sorát hozta magával. Az ősi hagyományok egy része kihalt, más része átalakult, illetve átértelmeződött. A középkori kapcsolatok francia és olasz, a török hódoltság utáni évszázadok pedig inkább szláv-germán elemekkel gazdagították népzenénket. Amit a magyarság átvett, azt rövid időn belül a maga ízléséhez alakította.
A népzenében nincsenek merev határok sem az egyes népek, sem az egyes stílusok között. Nagyon is szélesek az átmeneti sávok s azokban a dallamok többfelé kapcsolhatók. Így valósul meg az a láncolat, amely a különféle népek zenei hagyományát összeköti.
Népzenei hagyományunk nem egyenletesen oszlik meg a magyar nyelvterületen. Bartók Béla 1921-ben négy zenei nyelvjárást állapított meg:
A mai népzenekutatás az újabb eredmények alapján részletesebb földrajzi beosztást alkalmaz:
1940 után Bukovinából a székelyek valamennyien, a moldvai csángók pedig mintegy ezren Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyébe települtek át. A moldvai csángók többsége ma is eredeti lakóhelyén él.
„A
ballada elbeszélő
költemény, amely megrázó vagy
tréfás történetet tömören,
drámaian; tehát szinte
csak a szereplők szavaival ad elő. Ez a műfaj a középkor
végén alakult ki
északfrancia területen, és hozzánk is a XIV.
századtól kezdve került el francia
telepesek révén. A magyarok több, már a
honfoglalás előtt ismert témát is
átdolgoztak az új műfaj szellemében".
(Vargyas Lajos)
2. |
"Mintsem,
fiam, megengedném, |
7. |
"Se nem
élek, se nem halok, |
3. |
"Szolgám,
szolgám, édes szolgám, |
8. |
Egyikből nőtt
violaszál, |
4. |
Elindula
hosszú útra, |
9. |
Gyulainé ezt
meglátá, |
5. |
"Hallod-e,
te, román ficsúr, |
10. |
"Verje
meg ez egek ura, |
6. |
Odamene arr'
a helyre, |
1
Ficsúr
(helyesen fecior) roman szó = legény 2
Vették
= vetették 3 Vaj
= vagy |
A nyári napfordulót jelző szentivánnapi (június 24) tűzgyújtás ősi
szokásának egyik hagyományos éneke volt
a Zoborvidéken. Ebbe foglalták minden falubeli szerelmespár nevét , addig
ismételték, amíg volt kit említeni. Ezért mondták: ,, Hosszú mint a szentiváni
ének.”. A leány a maga és a kedvese
nevénél átugrotta a tüzet. Az ötvenes években csak a legöregebbek emlékeztek rá. A személyek
nevei, barna legény” vagy ,, szőke leány” szavakkal is helyettesíthetők.
A ruta sárga virágú déli-európai cserje. A Földközi-tenger
vidékén őshonos, de elterjedési területe
a Fekete-tengerig elhúzódik. A dallam hangkészlete viszonylag ritka a magyar
népzenében. A refrénes forma többnyire a
szokásanyagra jellemző.
Kodály Zoltán már 1906-ban zongorakísérettel tette közzé.
Bárdos Lajos női kara világszerte megismertette.
1 Kelj
fel gazda , kelj fel 1 száll
az Isten házadra 2
sereged – mágával , 2a
terített asztalával , 2 tele
poharával. Refrén
1 Nem
vagyunk mi rablók , 1 Szent
István szolgái , 2b most
jöttünk hideg kútról , 2
hideg mezejéről . Refrén
1 Amott
keletkezik 1 egy
fekete felhő , 1 abban
legelész egy 1
csodatévő szarvas. 1
Csodatévő szarvasnak 2 ezer
ága – boga, 2c száz
mesegyertyát 2d
gyújtatlan gyulladjék , 2d
oltatlan aludjék. Refrén |
1 Adjon
az Úristen 1 ennek
a gazdának 2c száz
kereszt búzát, 2c száz
kereszt rozsot, 2c száz
kereszt árpát, 2c száz
kereszt zabot Refrén
1 Adjon
az Úristen 1 ennek
a gazdának 2e két
kis ökröt , 2e két
kis bérest 2e a
kisebbik béresnek 2 arany
ostornyelet , 2 a
nagyobbik béresnek 2f
csengős – szekeret , 2 szekér
mellé kereket , 2f kerék
mellé vasszeget,
Refrén 1 Adjon
az Úristen 1 ennek
a gazdának 2g száz
kis malacot, 2f egyik
ólból kifusson , 2f a
másikba befusson , 2f
harmadikba is jusson |
1 Itten
tudunk egy legényt , 1 kinek
neve Karcsi , 1 amott
tudunk egy leányt , 1 kinek neve Terka , 2 Isten
meg ne mentese , 2
kebelére ejtse, 2d kert
mellé szorítsa , 2f úgy sikassa-rikassa
, 2f mint
a koca malacát, 2f de
még annál is jobban. Refrén
1 Széken
ül a gazda 1 pénzét
olvasgatja , 2
fele gazdáé, 2 fele
regölőké.
Refrén 1
Nyírfakéreg bocskorom , 1
cserfakérek papucsom , 2 f ha
lehet , becsoszogsz . Refrén 1 Adjon
az Úristen 1 ennek
a gazdának 2g két
kis tehenet , 2f tejet
, vajat eleget , 2 hadd
süssenek rétest 2
szegény regölőknek . |
A regölés ideje a
Karácsonytól Újévig terjedő időszak. Legények, férfiak járnak ilyenkor házról
házra, bőségvarázsló és párokat összeéneklő jókívánságokkal.
Ez a szokás főként a
nyugat-dunántúli hagyományban maradt fenn: szórványosan Kelet-Erdélyben is
előfordul. Szövegében pogány és keresztény elemek keverednek.
A regölés zenei anyaga
és ütempáros szerkezete-amelyet egy-egy refrén tagol - szintén ősi eredetre
mutat. Ugyanígy a kísérő, hangkeltő eszközök:láncos bot, köcsögduda, kolomp
vagy csengő. Ezeket régebben a rossz szellemek elhárítására használták.