14. tétel: A vírusok és más károkozók jellemzése, kategorizálása, védekezés ellenük

• Ismertesse a számítógépvírus általános meghatározását, és jellemezze fõbb osztályait!
• Milyen más kártékony programokat ismer?
• Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?

Gyakorlati feladat: 

Végezzünk el egy víruskeresést a W:  meghajtón a telepített víruskeresõvel, és ha találtunk vírusos állományt, tisztítsuk meg!

Mit nevezünk spam-nak?

A spam (ejtsd: szpem) a fogadó által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás.

Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik (olcsó, nagy nyereséget ígérő befektetésre csalogató, "piramisjátékra" csalogató, banki azonosítókat, személyes adatokat különféle indokokkal megkérő levelekkel).

Nincsen egységes álláspont arra vonatkozóan, hogy mit kell spamnek tekinteni. A platformfüggetlenség miatt szigorúan technikai tipizálás nem lehetséges. A spam kéretlen elektronikus reklámüzenet, mely terjedhet e-mailben, SMS-ben, de gyakran használják a kifejezést a papírformában terjesztett szórólapokra is.

Szintén kapcsolódó fogalom a kártevőket (vírus, féreg, trójai) terjesztő e-mail. A kárt okozó program lehet HTML formátumú, színes, grafikákat tartalmazó levél kódjában, lehet a csatolt mellékletben (különösen az EXE, PPS, DOC, FLV, XML, MSI, MHT, MAFF kiterjesztésű fájlokban), vagy annak a honlapnak a nem látható szövegében, amelynek a levélben a címét (linkjét) adják meg, és rákattintva gyakorlatilag a gépünkre töltjük a honlap tartalmán kívül a kártevőt is tartalmazó kódszöveget. Igen könnyen rejtőzhet kártevő az ismeretlen forrástól elindult, sorozatosan továbbküldött "jópofa" mellékletekben. Az ártalmas e-mailek elleni védekezés első számú fegyvere az ismeretlen tartalmakkal szembeni bizalmatlanság.

A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben:

• olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye)
• a weboldalakon feltüntetett e-mail címek álcázása az automatizált begyűjtés ellen (pl. a valaki@semmi.com helyett így írva le a címet: valaki kukac semmi pont com, vagy valaki (a) semmi .com)
• a helyi hálózatok mailtovábbító szervereinek korlátozása
• spamszűrő programokkal, például Bayes-szűrővel felszerelt szolgáltatói szervereken keresztüli levélfogadás
• spamazonosító program telepítése a felhasználó gépére
• szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen
• a spamet küldő e-mail cím felvétele egy "feketelistára", blokkolva az illető jövőbeni leveleit)
• kulcsszavak alapján való szűrés (egy bizonyos spamküldő üzenetében a feladó nevében, a tárgyban vagy a levél szövegében jellegzetesen előforduló, de más, értékes levelekben nem szereplő szavak felbukkanása esetén a levél automatikusan spamnek lesz minősítve)
• tanuló szűrő használata (az általunk spamnek jelzett levél feladóját vagy más paramétereit felismerve az ilyen leveleket a továbbiakban önállóan blokkolja)
• a küldő cégek jogi perlése
• hamis hibaüzenet visszaküldése spam érkezésekor
• a spamben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése (ezt a netszolgáltatónk tekintheti szerződésszegésnek, ami miatt kikapcsolhatja a szolgáltatást)

Van-e Magyarországon spam-törvény?

A Magyarországon érvényes spamtörvénynek a 2001. évi CVIII. tv. (röviden Ektv vagy Ekertv) és az azt később módosító törvények előírásait tekintjük. A 2008. évi XLVIII. tv. (röviden Grt) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „... reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével, így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján ... kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.”