13. tétel: Állományok tömörítése és kicsomagolása. A tömörítés fontosabb típusai

• Ismertesse az adatok tömörítésének lehetõségét és szükségességét!
• Miyen szerepet játszik a redundancia?
• Hogyan lehet adatokat, például egy számsort tömöríteni, azaz rövidebben leírni? Mutasson rá egyszerû példát!
• Mit nevezünk veszteségmentes és veszteséges tömörítésnek?
• Hol alkalmazzák ezeket?

Gyakorlati feladat: 

Végezzen el egy tömörítést a W:\vizsga\13tétel alkönyvtárban lévõ fájlokon egy tömörítõ  programmal, és állapítsa meg a tömörítés mértékét! (Az eredeti fájl adatmennyisége osztva a tömörített fájl adatmennyiségével.)

A tételhez kapcsolódó kérdések

Jellemezze az mp3 tömörítést?

     Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló, zene tárolására használt fájlformátum, jelenleg az egyik legelterjedtebb.

         Sok hallgató számára a 128 kbps bitsűrűségű tömörítés az elfogadott, mondván elég hűen visszaadja a CD minőségét, ami körülbelül 11:1 tömörítési arányt jelent, habár tesztek mutatják, hogy kis gyakorlással a legtöbb hallgató meg tudja különböztetni az ilyen fájlokat az eredeti CD-ktől.

       A bitsűrűség, azaz annak a száma, hogy másodpercenként hány bináris számjegy tárolódik a hangból, változó az MP3 fájlok esetében. Alapvető szabály, hogy minél magasabb ez az érték, annál több információ áll rendelkezésre, s így jobb a minősége a visszajátszott fájlnak. Eleinte az egész fájlra egy fix érték volt jellemző, manapság elterjedt a dinamikusan változó bitsűrűség használata is. Az MPEG–1 által használt értékek: 32, 40, 48, 56, 64, 80, 96, 112, 128, 160, 192, 224, 256 és 320 kbit/s, valamint mintavételezési frekvenciára: 32, 44,1 és 48 kHz, újabban pedig a 96 kHz is a DVD audiók számára. A leggyakrabban alkalmazott érték a 128 kbit/s és a 44,1 kHz. Az újabb MPEG–2 és MPEG–2.5 ennél több értéket is kínál. Amikor digitálisan tárolnak hangot, az eredeti jelet pásztázzak és abból időről időre mintát vesznek. A mintavételezés sűrűségét adja meg a mintavételezési frekvencia értéke, és értelemszerűen minél magasabb, annál jobb a minőség, hisz annál folyamatosabb a digitális jel. A másik érték a bitsűrűség, ez adja meg azt, hogy a vett minták hányféle értéket (amplitúdó) vehetnek fel, és itt is a magasabb érték a jobb, hasonló okokból. Hogy érthetőbb legyen, gondoljuk el, hogy mindkét értéket 2-re választjuk meg. Azaz másodpercenként 2-szer veszünk mintát, aminek értéke csak 2 féle lehet. Bármilyen zenét digitalizálva így, ehhez hasonló jelformát kapnánk: ___---_-_--___-- Ezt a jelet hallgatva leginkább csak kattogást hallanánk. Ám növelve a bitsűrűséget és a frekvenciát, lassan reprezentálódna az eredeti felvétel. Azonban nem minden felvétel egyforma, így megeshet, hogy egyes felvételek kevésbé dinamikusak, és itt az alacsony értékekkel is visszaadható lehet a hangzás, míg más, dinamikusabb részeknél nagyobb bitsűrűség szükséges ehhez. Ezért tovább növelhető a tömörítési arány, ha ezek függvényében a bitsűrűség nem konstans, hanem változik, és csak ott magas, ahol ez szükséges.
 

Mit  nevezünk grebbelésnek?

Annak az eljárásnak a neve amikor CD-ről wav/mp3-ba és wav-ból mp3-ba konvertálunk.

Ön milyen programmol szokott grebbelni?

Pl.  Windows Media Player
 

Mit  nevezünk rippelésnek?

Az a folyamat, amelynek során egy DVD-filmet a DVD-ről a számítógépen lévő merevlemezre másolunk.

Legális?

Többnyire nem. Azoknál a filmeknél, amelyek digitális másolásvédelemmel vannak ellátva (CSS), ez csak úgy lehetséges, ha az erre a célra szolgáló - általában illegális - szoftvert használunk, amely a védelmet hatástalanítja.