Karcagi
Nagykun Református Gimnázium,
Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium
A csontok kémiája és a csontritkulás
(A”néma járvány”)
Készítette:
Gazdag Annamária
Segítő tanár:
Bíróné Varga Tünde
Karcag, 2011
Tartalom
1. Célkitűzés 3.
oldal
2. A
vázrendszer funkciója 3.
oldal
3. Csontok
szerkezete 3.
oldal
4. A
csontok főbb anyagainak kimutatása 3.
oldal
4.1. Csontok
szerves állományának kimutatása 3.
oldal
4.2. Csontok
szervetlen állományának kimutatása 3.
oldal
4.3. A
csontokban a szerves és szervetlen állományának százalékos megoszlásának
meghatározása 4. oldal
4.4. Kalcium
kimutatása kis mennyiségű vizsgálati anyagból kristályos vegyület formájában
mikroszkóp segítségével 4.
oldal
5. A csontképzés folyamata 4.
oldal
6. A kalcium-anyagcsere szabályozása 4.
oldal
7. A csontállomány életkori változásai 5.
oldal
8. Csontritkulás (osteoporosis) betegség
ismertetése 5.
oldal
8.1. Csontritkulás okai 5.
oldal
8.2. Csontritkulás tünetei 5.
oldal
8.3. Diagnózis 6.
oldal
8.4. A terápia lehetőségei 6.
oldal
8.5. A
betegség kialakulásának megelőzése 7.
oldal
9. Összegzés 7.
oldal
10. Mellékletek 8.
oldal
11. Hivatkozások 11.
oldal
1. Célkitűzés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a daganatos betegségek és a szív- és érrendszeri betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma a csontritkulás. A csontritkulás kb. 200 millió nőt és férfit érint a világon. Európában félpercenként következik be egy csonttörés, amelynek oka a csontritkulás. Ezen tények hatására kezdtem el foglalkozni a csontritkulás problémájával és döntöttem e téma mellett. Dolgozatom célja a csontritkulás (osteoporosis) betegségre való figyelemfelhívás, ismertetése valamint a kezelési és megelőzési módok bemutatása. Tanulmányomban bemutatom a csontok felépítését és az állományai jelentőségét laboratóriumi kísérletekkel alátámasztva.
2. A
vázrendszer funkciója
A test mozgásában résztvevő szerkezetet mozgásrendszernek nevezzük. A mozgásrendszer aktív (izomrendszer) és passzív (csontok és izületek) részre osztható. A csontváznak alapvetően hármas funkciója van. A test szilárd vázát alkotja, életfontosságú szerveket (pl. agyvelő) véd a külső hatások ellen, üregébe zárja a vérképzőszervként működő vörös csontvelőt.
3.
Csontok szerkezete
Az emberi test csontváza 206 csontból áll, ami összsúlyát tekintve a test súlyának 10%-a. A csontok alakjuk szerint változatosak lehetnek, és nagyságuk is igen eltérő méretet képviselhetnek. A friss csont színe sárgás, vérteltsége szerint vöröses árnyalatú. A csontokat csontszövet építi fel. A csontszövetet a sejtek és ECM (extracelluláris mátrix) alkotja. Az ECM-ában sok szervetlen anyag található (kalcium-foszfát,karbonát,Mg,Na),emiatt a legellenállóbb szövettípus a szervezetben.Sejttípusai az osteoblast, osteocyta és az osteoclast. Az osteoblast a sejtközöttiállomány szerves részét termeli. Az osteocyta fenntartaja a sejtközötti állományt és segíti a csontregenerációt. Az osteoclastnak az ECM bontásában van szerepe. A vér monocytáiból képződi. A szerkezeti alapegysége az osteon. Ez egy koncentrikus csontlemezhengerből álló képlet. A koncentrikus csontlemezek között vannak a csontsejtek,melyek kapcsolatban állnak egymással. Központjában egy hosszanti üreg a Havers-csatorna fut. A benne levő ér táplálja az osteont. Egy osteont általában 5-20 koncentrikus lemez alkot. Egy-egy Havers-csatornát keresztirányban, a legkülső csatornát a csont felszínével illetve a legbelsőt a velőüreggel a Volkmann-csatornák kötnek össze. A csont külső és első felszínén az osteonokat külső és belső borító csontlemezek burkolják. Ezeket a csonthártya termeli. A csonthártya egy kötőszövetes réteg a szövet külső vagy belső felszínén (periosteum,endosteum).Feladata a csont táplálása, és szükség esetén a regenerációban is részt vesz. A csonthártya alatt a csontszövet két állományt alkot.A csont keresztmetszetén szabad szemmel is látható ez a két állomány:kívül kemény, egyneműnek látszó kompakt állomány, és belül a vékony csontlemezkék és gerendácskák hálózatából álló szivacsos állomány. A csontok belsejét a légtartalmú csontok és csöves csontok középdarabjának kivételével szivacsos állomány tölti ki. (1. és 2. ábra)
A csontok víztartalma 40%. A szilárd alkotórészek 30-40%-a szerves, a 60-70%-a szervetlen állomány. A csontok szerves anyaga a fehérje, az osszein és a kollagén. Ez biztosítja a csont rugalmasságát. A szervetlen részt hidroxilapatit formájában Ca-sók (foszfát, szulfát és karbonát) alkotják, amelyek szilárdságot, merevséget biztosít a csontnak. Ennek köszönhetően egy rendkívül rugalmas, de mégis ellenálló képződmény alakul ki.
Vizsgálataink során a csontok főbb anyagainak kimutatását és ezeknek köszönhető tulajdonságok igazolását végeztük el. A protokollokat az 1-6. számú táblázat tartalmazza.
4.1. Csontok szerves állományának
kimutatása
A szerves állomány kimutatása céljából a csontot egy napra 10%-os sósavoldatba helyeztük. Másnap megvizsgálva a mintát azt tapasztaltuk, hogy puha tapintású, rugalmas és hajlékony lett a csont. A sósav a szervetlen állományt kioldotta a csontból, csak a rugalmas szerves állomány maradt meg. A csontok rugalmassága tehát a szerves állományuknak tulajdonítható.
4.2. Csontok szervetlen állományának
kimutatása
A csontok szerves állományának kimutatása érdekében egy csirkecsontot hevítettünk 45 percen át. Majd a maradványokat már kis erőhatás segítségével össze tudtuk törni. A kihevített csont berepedezett, törékennyé vált, mert elveszítette a rugalmasságát adó szerves alkotórészeit. A csontok szilárdsága tehát szervetlen állományuknak tulajdonítható.
4.3. A csontokban a szerves és szervetlen
állományának százalékos megoszlásának meghatározása
A szerves és szervetlen állomány arányának meghatározása érdekében a hevítés előtt lemértük a csont tömegét (9,3g), majd a hevítés után is megismételtük ezt (6,2g). Tehát a különbségből látszik, hogy az égés során anyagok távoztak el a csontból. A szerves állomány tehát 3,1g-os értéket képviselt, míg a visszamaradó 6,2g a szervetlen állomány. Azaz a szervetlen állomány a csont 66,6%-át, a szerves alkotórészek pedig a 33,4%-át képezik. A kapott eredményünk megfelel az irodalmi értékeknek.
A hamu feloldása során barna színű oldatot kaptunk, amely az ammónium-molibdenáttal okkersárga csapadékot képez. Foszfor jelenlétében ammónium-foszfor molibdenát keletkezik, az alábbi reakcióegyenlet szerint:
(NH4)2MoO4 + H3PO4 = (NH4)3P(MoO10)4
4.5. Kalcium kimutatása kis mennyiségű
vizsgálati anyagból kristályos vegyület formájában mikroszkóp segítségével
A csontok szervetlen kationjai közül a kalcium fordul elő legnagyobb mennyiségben. Ennek kimutatása során a hamuhoz adott anyagok fehér színű csapadék, gipsz kiválását eredményezték. Először a tárgylemez szélén, majd később az egész felületén is láthatóvá vált. A reakció az alábbi egyenlet szerint ment végbe:
Ca2+
+SO42- = CaSO4
Mikroszkópos vizsgálat során megállapítottuk,
hogy a gipszkristályok hosszú, tű alakúak.
A csontok képződése már az embrionális élet
során megindul: az egyes vázelemek porcos formában jelennek meg. Először a
szerves állomány, majd a szervetlen állomány alakul ki, de végleges állományát
csak 25-30 éves korra éri el. A csontosodási magvakban megtalálható csontképző
sejtek (osteoblaszt) építik a csontszövetet. A
szivacsos állomány trajektoriális szerkezete az élet
során a terhelésnek megfelelően újra és újra átrendeződhet. Ebben az osteoblasztokon túl a csontfaló sejteknek (osteoklaszt) is nélkülözhetetlen szerepe van. Felnőtt ember
szervezetében a két sejttípus aktivitása egyensúlyban van, azaz a csonttömeg
változatlan. (3. kép)
A kalcium nemcsak a csont szilárdságának
fenntartásához nélkülözhetetlen, hanem még számtalan életműködés szempontjából
is fontos. Ilyen például az izommozgás, véralvadás, enzimműködés, neurotranszmitterek felszabadulása és intracelluláris
folyamatok „másodlagos hírvivője”. Ezért elengedhetetlenül fontos a vér
kalciumszintjének pontos szabályozása. Ezt a vér kalciumszintje alapján két
ellentétesen működő hormon valósítja meg. A mellékpajzsmirigy parathormonja emeli a vér kalciumszintjét: aktiválja a
csontfaló sejteket és a csontokból felszabadítja az ionokat, valamint fokozza a
vesében a visszaszívást és a tápcsatornában a felszívást. Ehhez a folyamathoz
szükséges a D-vitamin is. A pajzsmirigy kalcitoninja
ezzel szemben csökkenti a vér kalciumszinjét és
serkenti a csontképző sejtek működése útján a csontosodási folyamatokat. A
csontok állományának fenntartásában a női nemi hormonnak, az ösztrogénnek a csontbontás gátlásával szintén nagyon fontos
szerepe van.
Gyermekkorban a csontépítés felülmúlja a
lebontását,így a csontok növekednek.A csontépítés és
a csontbontás felnőttkorban egyensúlyban van. A
maximális csonttömeg elérése után megkezdődik a csökkenés. A csontfaló sejtek
pusztítják a csontállományt, azaz fokozatosan csökken a csonttömeg, ami a
változó korban lévő nők esetében (ösztrogénszint csökkenése és a termelés
leállása miatt) különösen felfokozódik.
A csontveszteség mindkét nemnél az ötvenes években kezdődik, azután a
nőknél gyorsabb ütemben folytatódik, mint a férfiaknál. A nők életük során
csontozatuk úgynevezett kérgi rétegének 35%-át, míg a szerkezeti tartók 50%-át
vesztik el. Ez a folyamat a jellegzetes betegség, a csontritkulás
kialakulásához vezet. (4. ábra)
8. Csontritkulás (osteoporosis) betegség
ismertetése
A csontritkulás egy olyan –elsősorban nőket sújtó- anyagcsere betegség, amelyben tehát az építő és bontó szakasz közötti összhang felbomlik és ennek következtében a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek. Mikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő. (5. ábra)
8.1.
Csontritkulás okai
A rizikótényezők két csoportra oszthatók. Az
első csoportba a nem befolyásolható tényezők tartoznak. A nők inkább
érintettek. Magyarországon a becslések szerint a csontrikulásos
betegeknek 2/3-a nő és 1/3-a férfi. A kaukázusi népcsoportnak is jellemző
betegsége. Az öregedéssel is bekövetkezik a természetes csontvesztés(30 év
felett 0,7%/év ). A felmenőknél előforduló
csontritkulás növeli is növelheti a
hajlamot. A második csoportba a potenciálisan befolyásolható tényezők
tartoznak. Az ösztrogénhiány, alacsony Ca++
bevitel, alacsony testsúly, a dohányzás és a mozgás szegény életmód,
pajzsmirigy túlműködése és egyéb hormonális
8.2.
Csontritkulás tünetei
A csontritkulást "néma járványnak" is nevezik, mert az első tünet már maga a csonttörés, amikor a beteg először jelentkezik az orvosánál. Előzményekben vannak figyelemfelkeltő tünetek, amikor még nem veszik komolyan a jeleket. Ilyen tünet a fáradtság, a beteg testmagasságának csökkenése, háti görbülete fokozódik. Terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom - annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem figyelnek rá. Sok esetben nem is kezdődő elváltozásnak, hanem a fáradtságnak tulajdonítják. Mivel állandó panaszokat csak a későbbi időszakban okoz, így szinte észrevétlen alakul ki a már maradandó elváltozás.
A későbbi időszakban a vezető tünet szintén a fájdalom. Jellegzetes egyrészt a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye. Az állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom az izmok, szalagok feszüléséből jön létre. Gyakori panasz, hogy a betegek nem tudják a hátukat tartani.
A makroszkópos elváltozások
jellegzetesek lehetnek. A háti domborulat fokozódását, a testmagasság jelentős
csökkenését észleljük, az ágyéki görbület elsimul, a hátizomzat és a szalagok
megfeszülnek, a hasizmok pedig megnyúlnak, elengednek. A has elődomborodik, a
bordák alsó részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik
azokat, ezzel is növelve a panaszokat. Jellegzetes lesz tehát a betegek
testtartása, mivel a test egyensúlyát csak úgy tudják megtartani, hogy
könyökeiket hátrahúzzák, vagy hátratett kézzel állnak. Sokan a nap végére egyre
jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az izmok már annyira elfáradnak, hogy
nem képesek a gerincet egyenesen tartani. Ennek köszönhetően megváltozik a
gerinc terhelése. Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik.
Következményként kis erőbehatásra csonttörések jönnek létre, leggyakoribbak a
csigolyák, a combnyak és a csukló törése.
8.3.
Diagnózis
A diagnózis felállításának egyik fontos kritériuma az anamnézis felvétele. Kikérdezik a panaszairól, múltjáról, előző betegségeiről. Laboratóriumi vizsgálatok során vérből és vizeletből végeznek vizsgálatokat. A laboratóriumi vizsgálatok egyrészt a szervezet kálcium-foszfor anyagcseréjére adnak felvilágosítást, másrészt az egyéb betegségekhez társuló csontritkulás felderítésében van szerepük.
A röntgenfelvételek kismértékű csontritkulás felderítésére nem alkalmasak, mert a csontveszteségnek el kell érnie a 30 - 40%-ot ahhoz, hogy a röntgenen látható legyen a különbség.
A pontos csontsűrűség mérésre
szolgálnak a csontsűrűségmérő készülékek, amelyek
segítségével 3-4%-os pontossággal meghatározhatjuk a test
különböző részein a csontok ásványianyag-tartalmát. Leggyakoribb mérési
helyek a csukló, a gerinc és a combnyak. A mért érték összehasonlításra kerül
az azonos nemű, egészséges, teljes csonttömeggel rendelkező 30 éves népcsoport
csontsűrűségével. A röntgensugárzással működő, modern készülékek sugárterhelése
kicsi, ezért a vizsgálat az egészségre ártalmasság tekintetében korlátozás
nélkül megismételhető. De mivel az elváltozások viszonylag lassan alakulnak ki,
ezért az aktuális állapot felméréséhez elegendő 1-1,5 évente megismételni a
vizsgálatot. (6. kép)
8.4. A
terápia lehetőségei
A csontritkulás terápiás lehetőségeit
alapvetően négy lehetőség biztosítja: az étrendi kezelés, a gyógyszeres
kezelés, a mozgásterápia és a gyógyászati segédeszközök alkalmazása.
Az
étrendi terápiának az a célja, hogy minden csontanyagcsere szempontjából fontos
anyagot optimális mennyiségbe juttasson a beteg szervezetébe. Az elfogyasztott
tápláléknak fedeznie kell a szervezet energiaigényét. A szerves anyagok közül
fehérjéből és zsírból napi 1-1g/ttkg, szénhidrátból
pedig 4-6g/ttkg/nap mennyiség bevitele javallott.
A szervezet kalcium-igénye
átlagosan 1000mg/nap, amely érték függ az életkortól. (7. táblázat) Nagy
mennyiségű kalciumot tartalmaznak a tejtermékek, az olajos magvak, a halak, a
zöldségek és a gyümölcsök. (8. táblázat)A csontosodási
folyamatokat serkentő D-vitamin napi adagja 400NE, amelyet máj, tojás,
tej, tejtermékek, halolaj formájában juttathatunk a szervezetbe. Nemcsak a
bevitt foszfor mennyisége, hanem a kalciumhoz viszonyított aránya is fontos.
Ideális a Ca:P arány, ha 1:1, vagy 1,5:1. Az arány helytelen megválasztásával a kívánthoz
képes épp ellentétes hatást érünk el. Jelenlegi táplálkozásunk következménye:
túlzott foszfor-bevitel. „Bűnösök”: kólafélék, szénsavas üdítőitalok, amelyek
tartós fogyasztása a csontok és a fogak fellágyulásához vezethet. Természetes
foszforforrás a húsok, húskészítmények, olajos magvak. Ajánlott mennyiség: 700
mg/nap. Az A-vitamin a csontok
hosszanti növekedését segíti elő. Források: sárgarépa, sütőtök, bimbóskel,
fűszerpaprika, kajszibarack, tej, tojás, vaj, sertésmáj. A K-vitamin szerepe van a csontfehérje
szintézisében, a csont mátrixának kialakításában. Források: brokkoli, saláta,
paraj, káposzta, paradicsom, tej, tejtermékek, máj. C-vitamin szükséges a csontszöveti fehérje (kollagén)
képződéséhez. Források: alma, gyümölcsök, savanyú káposzta, zöldségek. Fluor növeli a csontképzést. Források:
halak, tea, fluorozott ásványvizek.
A
gyógyszeres kezelés elsősorban a D-vitamin és a kalcium pótlására, valamint a
fájdalomcsillapításra irányul. (7. és 8. ábra)
A gyógytornagyakorlatok rendszeresen kell végezni, amelyek célja a zsugorodott izmok nyújtása, a megnyúlt izmok erősítése és a jó testtartás kialakítása. A gyakorlatok típusai a következők: hátizom és lapockazáró izomzat erősítés , mellkas ellazítása és nyújtása, légző-, egyensúly- és koordinációs gyakorlatok.
Súlyosabb esetekben, főleg idős embereknél alkalmazzák a gyógyászati segédeszközöket. A bot és a járókeret használatának célja a mozgás biztonságosabbá tétele. A fűzők pedig stabilizálják a gerincet és javítják a testtartást.
8.5. A betegség kialakulásának megelőzése
A kezelésnél sokkal fontosabb a megelőzés kérdése. Már gyermekkorban sokat tehetünk a betegség kialakulásának megelőzése érdekében. Ennek alapja a lehető legnagyobb csonttömeg kialakítása. Ebben fontos szerepet tölt be a megfelelő, egészséges, változatos és vitamin gazdag táplálkozás, a káros szenvedélyek mellőzése és a rendszeres testmozgás. A változó korú nőknél a későbbi életminőséget jelentősen befolyásolja a megfelelő időben elkezdett ösztrogén terápia.
Érdemes arról szólnunk, hogy hazánkban évente 15 000 combnyaktörés történik a csontritkulás miatt. E betegek kb. 15-18%-a egy éven belül meghal. Azaz 2000-2500 ember halálát okozza közvetve ez a betegség egy évben. A hazánkban évente bekövetkező kb. 80 000 csontritkulásos csonttörés nagy része kivédhető lenne, a csontritkulásos folyamat időben felismerésre kerülne és megtennék a megfelelő megelőző lépéseket. Ehhez szükséges a potenciális betegek ismeretének bővítése.
9.
Összegzés
Dolgozatunkban áttekintést nyújtottunk a csontok felépítéséről és működéséről. Kísérletekkel igazoltuk, hogy a csontok állománya alapvetően két fő részre osztható: a szerves és szervetlen állományra. Bizonyítottuk továbbá, hogy az előbbi a csont rugalmasságáért, az utóbbi pedig a szilárdságáért felelős. Végül bemutattunk egy rendkívül alattomos, életminőségünket nagyban befolyásoló népbetegséget, amely kialakulása a fent említett alkotóelemek mennyiségi változásaira vezethető vissza. Igyekeztünk megismertetni és felhívni a figyelmet erre betegségre, hiszen gyermekeink egészségéért, jövőjéért a tudatos nevelésünkkel sokat tehetünk.
10. Melléklet
1. ábra A
csont keresztmetszete 2.
ábra A csont mikroszkópos szerkezete
Eszközök és anyagok |
Főzőpohár, vasháromláb,azbeszt háló, égő, víz, Ultra mosogatószer. |
Módszer |
A zsírtalanítani kívánt csontra annyi vizet öntünk, hogy éppen ellepje. Egy kanál Ultra mosogatószert adunk hozzá. 1-2 percig főzzük, majd tiszta vízzel leöblítjük. |
1. táblázat Csontok zsírtalanítása
Eszközök és anyagok |
Főzőpohár, csipesz, 10%-os sósav-oldat, csirkecsont. |
Módszer |
Zsírtalanított csontot 10%-os sósav-oldatot tartalmazó főzőpohárba teszünk. Egy nap múlva megfigyeljük a változásokat. |
2. táblázat Csontok szerves állományának kimutatása
Eszközök és anyagok |
Vasháromláb, azbeszt háló, égő, csipesz, mérleg, csirkecsont. |
Módszer |
Mérjük le egy darab zsírtalanított csirkecsont tömegét, majd tegyük vasháromlábra helyezett azbeszt lapra, és hevítsük ki erősen 30-40 percig. Figyeljük meg a változást. |
3. táblázat Csontok szervetlen állományának kimutatása
Eszközök és anyagok |
Vasháromláb, azbeszt háló, égő, csipesz, mérleg, csirkecsont, dörzsmozsár, törő. |
Módszer |
Mérjük le egy darab zsírtalanított csirkecsont tömegét, majd tegyük vasháromlábra helyezett azbeszt lapra, és hevítsük ki erősen 30-40 percig. Figyeljük meg a változást, és mérjük le újra a csontdarabot. Számítsuk ki a súlyveszteséget százalékban. |
4. táblázat A csontokban a szerves és
szervetlen állományának százalékos megoszlásának meghatározása
Eszközök és anyagok |
Kémcsövek, kémcsőállvány, kémcsőfogó, égő, lombik, tölcsér, szűrőpapír, szűrőállvány, 10%-os salétromsav, ammónium- molibdenát oldat, állati hamu. |
Módszer |
A vizsgálandó hamuból keveset kémcsőben 3 ml híg salétromsavban enyhe melegítéssel feloldjuk. Az oldathoz 3 ml ammónium- molibdát oldatot adunk. |
5. táblázat A csontot felépítő foszfátok igazolása
foszfor kimutatása segítségével
Eszközök és anyagok |
Kémcsövek, kémcsőállvány, kémcsőfogó, égő, tárgylemezek, cseppentő, üvegtű, mikroszkóp, 10%-os sósav, 10%-os salétromsav, desztillált víz, állati hamu. |
Módszer |
Kevés hamut kémcsőben 3 ml híg sósavban enyhe melegítés közben feloldunk, majd szűrünk. A szűrletből egy cseppet tárgylemezre viszünk, és kis lángon szárazra párolunk. A maradékra egy csepp desztillált vizet és egy csepp 10%-os kénsavat cseppentünk. Nagyon enyhe lángon addig melegítjük, míg a csepp szélén a kristályosodás megindul. Mikroszkóp alatt vizsgáljuk meg a kristályok formáját! |
6. táblázat Kalcium kimutatása kis mennyiségű vizsgálati anyagból
kristályos vegyület formájában mikroszkóp segítségével
3. ábra A csontok újraképződése 4. ábra A csont sűrűségének
életkori változása
5. ábra A csontritkulás hatása a csont
állományára
Gyermekkorban |
500-800 mg/nap |
Felnőttek számára átlagosan |
1000-1200 mg/nap |
Áldott állapotban lévő és szoptató édesanyáknak |
1200-1500 mg/nap |
Már diagnosztizált osteoporosisos betegeknek |
1500 mg/nap |
6. ábra Csontsűrűség mérés 7. táblázat A szervezet kalcium-igénye különböző életkorban
Nagy |
Közepes |
Csekély |
tejpor 1200 mg |
gesztenye 95 mg |
vörös ribizke 57 mg |
mák 968 mg |
sovány túró 90 mg |
kelkáposzta 57 mg |
parmezán sajt 850 mg |
földimogyoró 99 mg |
szeder 52 mg |
ementáli sajtok 800 mg |
tojássárgája 80 mg |
élesztős sütemény 52 mg |
trappista, Óvári 600 mg |
paradicsomos hal 78 mg |
szilvaíz 50 mg |
juhsajt, juhtúró 400 mg |
lencse 74 mg |
csipkebogyó 50 mg |
sűrített tej 300 mg |
csipkebogyóíz 70 mg |
naspolya 49 mg |
mogyoró 290 mg |
hekk 69 mg |
csiperke 45 mg |
olajos hal 270 mg |
tökmag 66 mg |
narancs 44 mg |
mandula 238 mg |
birsalma 66 mg |
zöldborsó |
szója 200 mg |
|
tojás 40 mg |
tejszínes krémsajt 180 mg |
|
méz 40 mg |
juhtej 180 mg |
|
meggy 35 mg |
tejföl 130 mg |
|
|
paraj, búza 133 mg |
|
|
tej, kefír,
joghurt 120 mg |
|
|
napraforgó 118 mg |
|
|
sóska 113 mg |
|
|
banán, mazsola 110 mg |
|
|
szárazbab 106 mg |
|
|
8. táblázat Az ételek és
élelmiszerek kalciumtartalma (az értékek 10 dkg-ra vagy 1 dl-re
vonatkoznak)
7. ábra D-vitamin 8. ábra Csonterősítő tabletta
11. Hivatkozások
· Dr. Donáth Tibor: Anatómia- élettan, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest 2005
· Gál Béla: Biológia 11., Mozaik Kiadó, Szeged 2004
· Dr. Ádám György, Dr. Fehér Ottó: Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó 1991
· W.G. Hale, J.P. Margham, V.A. Saunders: Biológia értelmező szótár, Panem, Budapest 1997
· Dr. Lénárd Gábor: Biológiai laboratóriumi vizsgálatok, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1995
· Gergely Pál, Erdődi Ferenc, Vereb György: Általános és bioszervetlen kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest 2005
· Lakatos Péter: Rossz csontok- avagy mit tegyünk, hogy csontjaink egészségesek maradjanak, Semmelweis Kiadó, Budapest 2005
· Internetes források