,,A népzene olyan dallamokból tevődik
össze, amelyeket sokan és sokáig énekelnek. " (Bartók
Béla)
Ezeket a dallamokat és
szövegeket szájhagyomán útján adta át egyik nemzedék a másiknak, számtalan
változatban, de lényeges vonásaikat híven megõrizve.
A népi dallamvilág tudatos megismerése - gyûjtése, lejegyzése, rendszerbe
foglalása - alig száz éve kezdõdött meg.
Európában az elsõk között Vikár
Béla honosította meg a gyûjtés
tudományos
módszerét: 1895-tõl kezdve fonográffal
örökítette meg a dalokat. Századunk
közepe óta a hangfelvételek magnetofonnal
készülnek. Bartók Béla tizennégyezer
magyar dallamot ismert, Kodály Zoltán közel
harmincezret. A Magyar Tudományos
Akadémia Zenetudományi Intézetében - a
magyar népzenekutatás központjában - ma
mintegy százötvenezer népdalt tartanak nyilván.
E gyűjtemény világviszonylatban is kiemelkedő.
A népek zenei hagyománya különböző korú, eredetű és jellegű dallamokat őriz. Bartók és Kodály kutatásai nyomán a magyar népzenében megkülönböztetünk:
I. ütempáros
dallamokat (ide tartozik a legtöbb gyermekjáték és sok népszokás dallama);
II. a) gyökereiben honfoglalás elõtti régi stílusú dallamokat,
b) recitáló siratóénekeket;
III. mintegy másfél évszázados új stílusú dalokat.
Ezeken kívül sok egyéb - külfönféle
származású, felépítésû
és rendeltetésû -
dallamot is ismerünk.
Ezek a rétegek nem válnak el élesen egymástól, tulajdonságaik több dallamban összefonódnak.
Tiszta ötfokúság kvintváltással |
|
Tiszta ötfokúság szabályos kvintváltással |
|
Tiszta ötfokúság részleges kvintváltással |
Megkötöm lovamat... |
Tiszta ötfokúság kvintváltás nélkül |
Annyi bánat a szívemen... |
Bõvülõ ötfokúság szabályos kvintváltással |
|
Bõvülõ ötfokúság részleges kvintváltással |
Hej, rozmaring, rozmaring... |
Aj, sirass, édesanyám...
Tisztán ötfokúak |
Szivárvány havasán... |
Bõvülõ ötfokú |
Körösfõi kertek alatt... |
Kötetlen szerkezetû siratók |
Jaj, jaj, jaj, jaj, kedves bátyám... |
Sirató típusú strofikus parlando-rubato |
Kiszáradt a tóbul... |
Tömör és arányos, tiszta ötfokú dél-dunántúli
dallam. A magyar népzene régi stílusának egyik remeke. Ráillenek Kodaly szavai:
"pár hangnyi dallamok, mintha kõbe vésve állták volna századok
viharát."
Szövege rabénekeinkben gyakran elõforduló
versszakokból áll. A vármegye
börtönében
sínylõdõk számára a szabadon
szárnyaló madár jelképezte a szabadságot.
Ezt a jelképet használta fel Ady Endre is híres
költeményében (Fölszállott a
páva), melyet Kodály a fenti dallam
felhasználásával zenésített meg
férfikarra
; ugyanezt a dallamot a Bicinia Hungarica sorozatban és
nagyzenekari
változatokban is feldolgozta.
Röpülj, páva, röpülj…
Sorszerkezet
A5 A5
A A
Stílus
régi stílusú
Dallamvonal
ereszkedő
Hangkészlet
tisztán
ötfokú/ pentaton
Hangsor
lá-pentaton
Előadásmód
Parlando= elbeszélve
Szótagszám
6-6-6-6 (kevés/ alacsony/
kicsi)
Szöveg
Páva-motívum
Ady Endre
„Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.” Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat, Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, |
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra, Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, „Fölszállott a páva a vármegye-házra, |
|
|
Sorszerkezet |
A5 A5v A Av |
Stílus | régi stílusú |
Dallamvonal | ereszkedő |
Hangkészlet | ötfokú/pentaton ti-vendéghanggal (pienhanggal) |
Hangsor | lá-pentaton ti-vendéghanggal (pienhanggal) |
Előadásmód | Tempo giusto= feszesen |
Szótagszám | 11-11-11-11 (alacsony) |
Elterjedés, eredet | kelet-dunántúli dallam |
Arass,
rózsám, arass, megadom a garast, Ha én meg nem adom, Megadja galambom.
|
Arattam, arattam, Kévét is kötöttem, Galambom tarlóján Meg is betegedtem. |
Megrakják a tüzet... |
|
Stílusa |
Régi stílusú |
Dallamvonala |
Ereszkedő |
Sorszerkezete |
A5B5AB |
Előadásmódja |
Parlando=elbeszélve |
Hangkészelet |
tiszta pentaton (ötfokú) |
Hangsor |
tiszta lá-pentaton (ötfokú) |
Szótagszám |
6-6-6-6 (alacsony szótagszám) |
Szövege |
szerelmi szimbólum: tűz |
Eredete, elterjedtsége |
Zalától Csongrádig, a dél-magyarországi hagyomány őrizte meg ezt a dallamot. |
„Az őskorba nyúlik vissza a halottsirató is. A siratás, mint az egész világon, ahol megvolt, vagy még megvan, asszonyok dolga. A halott legközelebbi nőrokonának kötelessége.
A sirató zenei műfaji jelentősége nálunk: egyetlen példája a prózai recitáló éneknek és szinte egyedüli tere a rögtönzésnek". (Kodály)
Siratók:
A siratódallamok
nagy
részében az ötfokúság mellett
hétfokú (diatonikus) fordulatokat is találunk,
sőt előfordulnak kottával szinte kifejezhetetlen,
fájdalomszülte
hangmagasságok is.
A siratóének kötetlen szerkezetű: részei nem rendeződnek szabályos versszakokba.
Sirató típusú strófikus dallamok
Vannak azonban olyan
strofikus formájú ereszkedő dallamok, amelyekben siratóénekekre visszavezethető
fordulatokat találunk; - ezek alkotják a sirató típusú
dallamok rétegét.
Ezek egyaránt lehetnek kötetlen (parlando vagy rubato) és
kötött (giusto) ritmusúak s a magyar nyelvterület minden részén előfordulnak.
Kimutatható hatással voltak a XVI. századi „históriás énekek" szerzőire is.
Recitáló = szabályos ütemekbe nem osztható, a beszéd ritmusához alkalmazkodó, hangismétlésekkel teli, szótagszámban kötetlen előadásmód. Közel áll hozzá a parlando.
Bújdosik Árgyilus hegyeken,
völgyeken,
Erdőn s kősziklákon s kietlen helyeken.
Bújdosik egyedül, csak egy
inasával,
Kit elvive útitársának magával.
A bukovinai székelyek és moldvai csángók közül sokan áttelepültek, jelenleg Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyében élnek.