Régi stílusú népdalok



A magyar népzenéről általában 

 ,,A népzene olyan dallamokból tevődik össze, amelyeket sokan és sokáig énekelnek. "    (Bartók Béla)  

 

Népdalgyűjtés

 

Ezeket a dallamokat és szövegeket szájhagyomán útján adta át egyik nemzedék a másiknak, számtalan változatban, de lényeges vonásaikat híven megõrizve.

A népi dallamvilág tudatos megismerése - gyûjtése, lejegyzése, rendszerbe foglalá­sa - alig száz éve kezdõdött meg.
Európában az elsõk között Vikár Béla honosította meg a gyûjtés tudományos módszerét: 1895-tõl kezdve fonográffal örökítette meg a dalokat. Századunk közepe óta a hangfelvételek magnetofonnal készülnek. Bartók Béla tizennégyezer magyar dallamot ismert, Kodály Zoltán közel harmincezret. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében - a magyar népzeneku­tatás központjában - ma mintegy százötvenezer népdalt tartanak nyilván.

E gyűjte­mény világviszonylatban is kiemelkedő.


A magyar népzene rétegei

 

A népek zenei hagyománya különböző korú, eredetű és jellegű dallamokat őriz. Bartók és Kodály kutatásai nyomán a magyar népzenében megkülönböztetünk:


I.      ütempáros dallamokat (ide tartozik a legtöbb gyermekjáték és sok népszo­kás dallama);
II.    a) gyökereiben honfoglalás elõtti régi stílusú dallamokat,
        b) recitáló siratóénekeket;
III.    mintegy másfél évszázados új stílusú dalokat.


Ezeken kívül sok egyéb - külfönféle származású, felépítésû és rendeltetésû - dallamot is ismerünk.

 


A magyar népzene régi stílusának és a szintén ősidőkben gyökerező

 siratóénekeknek a rétegei

 

 Ezek  a rétegek nem válnak el élesen egymástól, tulajdonságaik több dallamban összefonódnak.

 

A)     Ereszkedõ ötfokú dallamok

 

Tiszta ötfokúság kvintváltással 

Röpülj, páva, röpülj...

Tiszta ötfokúság szabályos kvintváltással

Megrakják a tüzet...

Tiszta ötfokúság részleges kvintváltással

Megkötöm lovamat...
Madárka, madárka...

Tiszta ötfokúság kvintváltás nélkül

Annyi bánat a szívemen...
Bús a kis gerlice madár...

Bõvülõ ötfokúság szabályos kvintváltással

Béreslegény

Bõvülõ ötfokúság részleges kvintváltással

Hej, rozmaring, rozmaring...
Duna parton van egy malom...
Kádár Kata (Ballada)

 

 A-B) Összekötõ láncszem az ereszkedõ és a zsoltár típusú dallamok között 

Aj, sirass, édesanyám...

B) Zsoltár típusú dallamok

 

Tisztán ötfokúak

Szivárvány havasán...
Istenem, Istenem, áraszd meg a vizet...
Anyám, édesanyám...

Bõvülõ ötfokú

Körösfõi kertek alatt...



C) Siratók és sirató típusú strófikus dallamok

 

Kötetlen szerkezetû siratók

Jaj, jaj, jaj, jaj, kedves bátyám...

Sirató típusú strofikus parlando-rubato

Kiszáradt a tóbul...
Katona vagyok én...
A Vidrócki híres nyája... (Ballada)

 

 

 

A) Ereszkedő ötfokú dallamok

 

 

Röpülj, páva, röpülj… 

 

 

Tömör és arányos, tiszta ötfokú dél-dunántúli dallam. A magyar népzene régi stílusának egyik remeke. Ráillenek Kodaly szavai: "pár hangnyi dallamok, mintha kõbe vésve állták volna századok viharát."
Szövege rabénekeinkben gyakran elõforduló versszakokból áll. A vármegye börtö­nében sínylõdõk számára a szabadon szárnyaló madár jelképezte a szabadságot.
Ezt a jelképet használta fel Ady Endre is híres költeményében (Fölszállott a páva), melyet Kodály a fenti dallam felhasználásával zenésített meg férfikarra ; ugyanezt a dallamot a Bicinia Hungarica sorozatban és nagyzenekari változatokban is feldolgozta.

 

 

 

Röpülj, páva, röpülj… 

Sorszerkezet       A5 A5 A  A
Stílus   régi stílusú
Dallamvonal         ereszkedő
Hangkészlet     tisztán ötfokú/ pentaton
Hangsor             lá-pentaton
Előadásmód     Parlando= elbeszélve
Szótagszám         6-6-6-6 (kevés/ alacsony/ kicsi)
Szöveg      Páva-motívum


 Ady Endre 

Fölszállott a páva

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”

Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.

Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.

Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.

Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.

Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.

Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.

„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”


Kodály Zoltán: Fölszállott a páva (részlet:1'28")- férfikar
Feszállott a páva (eredeti fonográf felvétel MTA)

 

Béreslegény...


Béreslegény

Sorszerkezet   

A5 A5v A  Av

Stílus régi stílusú
Dallamvonal ereszkedő
Hangkészlet ötfokú/pentaton  ti-vendéghanggal (pienhanggal)
Hangsor lá-pentaton ti-vendéghanggal (pienhanggal)
Előadásmód Tempo giusto= feszesen
Szótagszám 11-11-11-11 (alacsony)
Elterjedés, eredet kelet-dunántúli dallam

Bartók Béla: Négy régi magyar népdal (férfikar, zárótétel)

Béreslegény... (eredeti fonográf felvétel MTA)

Megrakják a tüzet...





Arass, rózsám, arass,

megadom a garast,

Ha én meg nem adom,

Megadja galambom.


Arattam, arattam,
 Kévét is kötöttem,
Galambom tarlóján
Meg is betegedtem.


Megrakják a tüzet...
Stílusa
Régi stílusú
Dallamvonala
Ereszkedő

Sorszerkezete

A5B5AB

Előadásmódja
Parlando=elbeszélve
Hangkészelet
tiszta pentaton (ötfokú)
Hangsor
tiszta lá-pentaton (ötfokú)
Szótagszám
6-6-6-6 (alacsony szótagszám)
Szövege
szerelmi szimbólum: tűz
Eredete, elterjedtsége
Zalától Csongrádig, a dél-magyarországi hagyomány őrizte meg ezt a dallamot.





B) Zsoltár típusú dallamok


Szivárvány havasán







Bartók Béla: Nyolc magyar népdal (II. tétel- Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...)- 1'12"

C) Siratók és sirató típusú strofikus dallamok



„Az őskorba nyúlik vissza a halottsirató is. A siratás, mint az egész világon, ahol megvolt, vagy még megvan, asszonyok dolga. A halott legközelebbi nőrokonának kötelessége.

A sirató zenei műfaji jelentősége nálunk: egyetlen példája a prózai recitáló éneknek és szinte egyedüli tere a rögtönzésnek". (Kodály)



Siratók:

A siratódallamok nagy részében az ötfokúság mellett hétfokú (diatonikus) fordulatokat is találunk, sőt előfordulnak kottával szin­te kifejezhetetlen, fájdalomszülte hangmagasságok is.

A siratóének kötetlen szerkezetű: részei nem rendeződnek szabályos versszakok­ba.





Sirató típusú strófikus dallamok

Vannak azonban olyan strofikus formájú ereszkedő dallamok, amelyekben siratóénekekre visszavezethető fordulatokat találunk; - ezek alkotják a sirató típusú dallamok rétegét.

Ezek egyaránt lehet­nek kötetlen (parlando vagy rubato) és kötött (giusto) ritmusúak s a magyar nyelvterület minden részén előfordulnak.

Kimutatható hatással voltak a XVI. századi „históriás énekek" szerzőire is.

Recitáló = szabályos ütemekbe nem osztható, a beszéd ritmusához alkalmazko­dó, hangismétlésekkel teli, szótagszámban kötetlen előadásmód. Kö­zel áll hozzá a parlando.

Katona vagyok én...



Bújdosik Árgyilus hegyeken, völgyeken,

Erdőn s kősziklákon s kietlen helyeken.

Bújdosik egyedül, csak egy inasával,

Kit elvive útitársának magával.

A bukovinai székelyek és moldvai csángók közül sokan áttelepültek, jelenleg Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyében élnek.


Zenehallgatás:

Köszönöm édesanyámnak (katonabucsuzó) és válaszúti katonakisérő (hangszeres)

Megkötötték nékem a koszorút (Somogy megye)  

Moldvai sirató

Alföldi sirató

Sirató Gyimesből

Gyimesi keserves (hangszeres)

Sirató Közép-Alföld

Menyasszonysirató, Bodony